Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Oláh János: A rabbi és a zsidó néprajz (Kohlbach Bertalan)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Hevesi Simon, a budapesti Dohány utcai zsinagóga volt főrabbija írta: „kihatással lenni az életre") nem változott. Előadásunk tárgya: Kohlbach Bertalan, rabbi (is) volt. Rabbi volt, bár ténylegesen a rabbi-hivatalt csak néhány évig töltötte be, de Hevesi Simon előbb említett mondásának tökéletesen megfelelt, „kihatással" volt az életre, korának közismert személyisége és a zsidó néprajz egyik avatott úttörője, müvelője volt. A Kohlbach család 1729-ben telepedett le a felvidéki Liptószentmiklóson (ma: Liptovsky Mikulás, Szlovákia), ahol Kohlbach Bertalan 1866-ban megszületett. Anyai nagyapja a híres és jámbor

5 liptószentmiklósi rabbi, Ber Nicolau volt. Apai nagyatyja, Mendel Kolbach

6 molnár és lisztkereskedő volt a tolna megyei Hőgyészen. Apja, Kohlbach Sámuel 1870-ben bekövetkezett haláláig a komárom megyei Ács zsidó közösségének rabbija volt. Anyja, Ber Jentel/Jetti, férje halála után hazaköltözött anyjához, Ber Nicolau özvegyéhez Liptószentmiklósra, kit Kohlbach Bertalan majd gyakran felidéz néprajzi dolgozataiban. Liptószentmiklóson járt iskolába, majd rabbinikus tanulmányait 1879-ben kezdte a budapesti Országos Rabbiképző Intézet úgynevezett alsó tanfolyamán.

7 Az 1884/1885-ös tanévben a breslaui (ma: Wroclaw, Lengyelország) JüdischTheologisches Seminar hallgatója volt az akkori szokásoknak megfelelően. 1885 őszétől a rabbiképző úgynevezett felső tanfolyamának és a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem Bölcseleti Karának volt a hallgatója. 1888-ban doktori vizsgát tett az egyetemen, disszertációját Jehuda ibn Bálámról, egy 11. századi zsidó nyelvészről és költőről írta.

8 5 Kohlbach írja (Rabbi Ber Nicolau [1794-1861]. Magyar-Zsidó Szemle. XLIX. évf. Budapest, 1932. 17.) róla: „Humoros jelenet volt, amikor nagyapa, aki tükörbe nem nézett mint názir, a hajó I. oszt. nagy tükrében látva a képét, siet, hogy azt a tisztes zsidót köszöntse, míg a fia fel nem világosítja: Apa! Hiszen maga az!" 6 Kolbach volt a család neve, egyedül Kohlbach Bertalan apja, Kohlbach Sámuel írta „Kohlbach"ként nevét. 7 Az Országos Rabbiképző Intézetben az oktatás az 1946/47-es tanévig két ún. tanfolyamon folyt, az alsó (gimnáziumi) és a felső (teológiai) tanfolyamon. „Mindegyik 5-5 évfolyamból (áll). Az alsó tanfolyam megfelel a főgimnázium 5-8. osztályának és oda algimn. 4. oszt. bizonyítvány, vagy megfelelő felvételi vizsga alapján vétetnek fel tanulók. [...] A tananyag azonos a humanisztikus gimnáziuméval. A héber tárgyak heti 16 órában taníttatnak és már a felvételnél vizsgálati tárgyak." A Rabbiképző első 50 éve. In Blau Lajos dr. és Klein Miksa dr. (szerk.): Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötven éves jubileumára 1877-1927. 1. köt. Budapest, 1927. 17. 8 CarmillyWeinberger, Moshe (ed.): The Rabbinical Seminary of Budapest 1877-1977. A Centennial Volume. Studies in its History and its Scholarly Record. Sepher-Hermon Press, Inc. for The Alumni Association of the Rabbinical Seminary of Budapest. New York, 1986. 327. Nyomtatásban is megjelent: JEHUDA IBN BALAM XI. századbeli philologus élete és munkái. Budapest, 1888. 347