Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Sárai Szabó Kata: Női szerepértelmezések - a Református Lelkésznék Országos Szövetsége

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. res utasításokkal való irányítása és támogatása. Lap, könyvek és füzetek terjesztése és kiadása." A ,,módszeres utasításokkal való irányítás" egyértelműen utal arra, hogy a deklarált célok mögött - a csoportidentitás megalkotása mögött - egyházpolitikai célok is húzódtak. Nevezetesen az egyház már említett törekvése a belmissziói munka egyházasítására. Az RLOSZ tagjai lehettek: „A magyar református egyház szolgálatában álló lelkészek, lelkészjellegü tanárok és lelkészjellegű egyházi tisztviselők feleségei, továbbá azok a nők, akik a theológiai tanfolyamot elvégezték és hivatásszerűen a magyar református egyház szolgálatában állanak. ,."

5 A szövetség elnöke Ravasz Lászlóné (Ravasz László püspök felesége), titkára Nóvák Olga volt, akinek személye különösen érdekes. Sikertelen házassága után, családi élet helyett az egyház szolgálatát választotta, s ő volt az első nő, akit a budapesti református teológiára rendes hallgatóként felvettek. A teológiát végzett nők papi szolgálatot nem végezhettek, Nóvák Olga vallástanárként működött a Baár-Madas gimnáziumban. Az RLOSZ-nek mind egyházmegyei, mind egyházkerületi szövetségei is megalakultak, ezeknek az esperesnék, illetve püspöknék voltak az elnökei. Ez biztosította, hogy a szövetség egészében egyházi keretek között működjék, betagolódva annak hierarchikus felépítésébe. A budapesti és pestkörnyéki papnék mindezen túl külön is tömörültek, heti rendszerességgel összegyűltek, és bibliaórát tartottak. A szövetség saját folyóirata Református Lelkésznék Lapja címmel jelent meg, amelynek szerkesztését Kovácsné Huszár Jolán lelkésznére bízták. A lapszerkesztőnő szintén ennek a „mi-azonosságtudatnak" az erősítésére törekedett. A cikkek jó részében a szerzők arra tettek kísérletet, hogy megfogalmazzák, mit is jelent lelkésznének lenni. Az egyházkerületi szövetségek még 1927-ben megalakultak minden zökkenő nélkül, a püspökök támogatásával, kivéve a tiszántúlit, ugyanis az ORLE (Országos Református Lelkészegyesület) nem értett egyet azzal, hogy a lelkésznék külön szervezkedjenek.

6 Amint Csikesz Sándor, az ORLE főtitkára Ravasz Lászlónak írta: „A magyar református egyházban a »papné« nem külön tiszt, állás vagy megbízatás. Létjoga abban a körülményben van, hogy a lelkipásztorhoz természetszerűleg ö a legközelebb álló segítő lélek... A papnénak, különösen a gyülekezeti élet és keresztyén nevelés kérdéseiben, nem kívánatos, nem szabad más véleménnyel lennie, mint a papnak. A lelkész hordozza az egyházi élet és családi élet vezetéséért Isten és 5 RLL, I. évf. 3. sz. 14. 6 A RLOSZ előkészítő bizottságának jelentése az alakuló közgyűlésen. 1927. dt. 326