Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Márkusné Vörös Hajnalka: Kényszerű migráció a Bakonyban és a Balaton-felvidéken. A lakóhelyüket elhagyni kényszerülő protestáns magyarok életlehetőségei a 18. században
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. zott magával. Az Adler család átvette a lödi huta működtetését, és azonnal nekilátott egy új huta építésének. A hagyomány szerint Padányi Bíró Márton ekkor ajánlott cserét a Pillén élő magyar családoknak. Tíz hold pilléi földért a Balaton partján, Udvari határában húsz hold földet ajánlott fel, ha elköltöznek a huta területéről. A csere megtörtént, ekkor költözött Udvariba a pilléi Kozma és Kerkápoly nemzetség. 4 4 Távozásuk után 1762-re elkészült az új huta, amely a „Huta Bohemica", azaz Csehhuta/Csehbánya [Böhmischhütte] nevet viselte. Lődön-Pillén az üvegkészítés leállt. Az üvegkészítők elmentek dolgozni az új hutákba. Az 1760-as évek végén az addig önálló, saját kápolnával és temetővel rendelkező Pillét Városlődhöz csatolták. Ekkor kezdődött a frankok által lakott Városlőd, és a zömében bajorok lakta Pille közös története. 4 5 Az Esterházy család cseszneki uradalmában 1746 után változott meg a protestánsokkal való viszony. 1746 telén elhunyt Esterházy Ferenc Csesznek utolsó várura és földesúri lakója. Mivel gyermekei nem voltak, apja testvérének leszármazottai örökölték az uradalmat: Esterházy Imre nyitrai püspök és 4 kiskorú unokaöccse: Gábor, Ferenc, Imre és Dániel. 4 6 Bár az örökölt javak felosztása megtörtént, a gazdaság irányítását közel két évtizedig, egészen haláláig Esterházy Imre nyitrai püspök irányította. Esterházy Imre nyitrai püspök (1746-1763) tiszttartóján keresztül erős nyomást gyakorolt az uradalom falvaiban lakó református és evangélikus lakosság addig csendességben végzett protestáns vallásgyakorlatára. A korabeli egyházlátogatások szerint 1749-ben a cseszneki tiszttartó és az urasági hajdú kényszerítette a protestáns prédikátorokat távozásra, Szentkirályon a meghalt prédikátor helyének betöltését akadályozták meg, 4 7 de a lakosság elköltözéséről nem tudunk. Esterházy Imre nyitrai püspök halála (1763) és a többi örökös nagykorúvá válása után, ki-ki átvette a saját birtokrészét. 4 8 Esterházy Gábor Szentkirály, Szentlászló, Szombathely, Lókút és Acsteszér birtokosa az úrbérrende44 Marton Jenő: Balatonudvari története. Balatonudvari, 1999. 57-58. Vö. Eötvös Károly: A Bakony. 1909. 149-150. 45 Roth, Michael: Zur Geschichte von Waschludt / Városlőd: was war bevor die Schwaben kamen?: das unruhige Leben des 1. Pfarrers von Waschludt / Városlöd Johann Bagermann. Bad Kreuznach: Verlag Fr. Friedler. 1990.; Koppányi István: Városlöd története (Városlödi Falumúzeum Baráti Köre 1991.) 46 Slovenske Narodni Archiv, Pozsony (SNA), Esterházy család cseszneki levéltára, I. Muraközyféle rendezés: fasc. 35. nr. 35. - Az Esterházy család osztálylevele, Pozsony, 1747. október 27. 47 Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból. A Dunántúli Református Egyházkerület 1774ben. Pápa, 2002. 285-288. 48 Slovenske Narodni Archiv, Pozsony (SNA), Esterházy család cseszneki levéltára, I. Muraközyféle rendezés: fasc. 43. nr. 7. Csetény birtokra vonatkozó osztálylevél Esterházy János és Dániel között. 1765. május 20. 310
