Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Szigeti Jenő: A házi istentisztelet puritán gyökerei
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. veire is igen nagy hatással volt. Minduntalan, még legutolsó éveiben is fülébe zsongtak a Biblia egyes kifejezései, képzeletében, pedig fel-feltűntek egyes motívumai." Erre a házi istentiszteletekre épülő biblikus élményre épül Arany János hite is, melyről Riedl Frigyes a következőket mondja. „A hit Aranyra nézve a bizalom és vigasztalás kútfeje volt. Egészében véve az ő példája is mutatja, mily nagy előny a létért való ádáz küzdelemben a hit. Megnyugvás, vigasz a sorscsapás után, melyet más nem pótol. A mi emberi elménk - Arany felfogása szerint - nem tudja megérteni azt sem, ami bennünket környékez, a végest; hogyan értenők meg a végtelent, azt, ami időben örök, térben véghetetlen? Az emberi elme rövid mérőónja nem mérheti ki az örökkévalóság óceánját... A vallás a Biblia költészete összeforrt képzeletében gyermekéveinek költői éveivel." 3 7 Az egyszerű emberek között a házi gyülekezetek biztosították a Biblia alapos ismeretét. A Biblia tudásának egyik érdekes múlt századi példája Bak Sándor ("fi866) kiskunlacházai takácsmester, aki azt kívülről tudta, és „bármely elkezdett verset folytatni tudott". 3 8 De az ország minden táján ismertek olyan bibiiás embereket, akik tudósai voltak a Szentírásnak, még akkor is, ha a felvilágosultság hatására egy kissé bolondnak tartották ezeket a népi bibliás bölcseket, mint Kazinczy Ferenc a jeszebi prédikátort, aki - szerinte - „a Biblia olvasásától formaliter megbolondult". De nemcsak Kazinczy véleménye volt elmarasztaló erről a fajta protestáns népi kegyességről. A múlt század közepétől többször is úgy aposztrofálták ezeket a spontán népi jellegű istentiszteleteket, mint „vallásos aszkórt", 4 0 ami elvonja az életerőt a hivatalos, magasröptű és esztétikailag is magasrendű élményt kínáló istentiszteletekről. Jellemző példája ennek az elítélő véleménynek egy 1904-ben megjelent értekezés a házi istentiszteletről. „Különös - írja -, hogy a különben oly higgadt, megfontolva, de határozottan cselekvős magyar elme rég túl nem tette magát ezen a cél és ok nélküli szokáson." Azt fejtegeti, hogy az istentiszteleti forma „a kor követelményének nem felel meg", hiszen „a buzgalmi gyakorlatok közhelye: a templom". Ezért teljesen érthetetlennek tartja, hogy „ily alkalmak a szomszédos lakók százainak részvételével történik meg. Sőt, még a távolabbi városokból is jelennek meg egyesek". 4 1 A rosszallá37 Riedl Frigyes: Arany János. Budapest, 1957. 5.; Böszörményi Ede: Arany Jánosnak „drága kincs a hit". Református Egyház, 1957. 2. 46—47. (irod.) Az idézet Riedl: i. m. 34. 38 Könyves Tóth Kálmán, Vasárnapi Újság, 1872. 26. sz.; Ráth-Végh István: Magyar kuriózumok. Budapest, 1937. 39 Kazinczy Ferenc levelezése. 13. köt. Levele Dessewffy Józsefhez, 1815. október 30. 40 Vö. Szigeti Jenő: Egyházak - egy világ végén. Advent Irodalmi Műhely, Budapest, 2009. 5479.; Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884. május 4. 41 Scipio: Házi istentisztelet. Debreceni Protestáns Lapok, 1904. október 9. 2. 296
