Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Coroi Artúr †: A karatnai református anyaegyházközség megalakulása, 1744
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. kápolnát 1615-ben református templommá alakították át, de 1848-ig továbbra is kápolnának nevezték. 3 7) A feltorjai és a karatnai reformátusok között a feltorjai anyaegyházközségen belül felmerült ellentéteket Albisi idősbik Bakcsi István, a Kézdi Tractus Curatora 1740. IV. 10-én jelezte a Főkonzisztóriumnak: lllyen dificultas is vagyon hogy a Felső Torjai Eccljesjia Szekelsegből és Varmegyebői alvan a Varmegyei Megyebiro a Curatoratus disposijtijojatolfüggeni nem akar, az Eccljesjia dolga penig edgyik Megyebiro [na]k a masikjna] k akarattya nélkül nem folyhat, erről is akartam Excellentiatokot s Njagyság] tokát informálni és alazatosan valaszt varni? % (Láthattuk, hogy 1744-ben a karatnai - vármegyei - részről való megyebíró ifjabb Bodó Ferenc volt, akit meg is marasztottak tisztségében.) A karatnai református anyaegyházközség megalakulásának közvetlen oka a két altorjai eredetű, lófőrendűből nemessé, katolikusból reformátussá lett karatnai nemzetség tagjai - egyfelől Karatnai Bodó Mózes, Bodó István, Bodó Bernát, ifj. Bodó Ferencz (és Kun Mihály), másfelől Karatnai Könczei Gergely és Könczei Elek - között a feltorjai templomba való bemenet és kijövetel, valamint az úrvacsorához való járulás elsőbbségéért megindult vetélkedés volt. Altorjai Csoboth János iratkivonata szerint a vetélkedés 1740. VI. 11-én, a Kézdi traktus kurátora által jelzett ellentétek elmérgesedése után két hónappal kezdődött, így az eleve a vármegyei részről való, Bodó familiabeli megyebíró és a feltorjai székelyeket és jobbágyokat maguk mellett tudó Könczeiek között feszülhetett. A papi szék a Könczeieknek adott igazat, mert igen sokan lévén, épp betöltik az úrvacsoraosztó helyet. A Bodók fellebbeztek, de a Generális Szék megerősítette az ítéletet és 200 forint büntetés terhe alatt arra utasította a fellebbezőket, hogy ahhoz tartsák magukat. Válaszul a Bodó és a Kun családok a feltorjai templomtól és eklézsiától való elszakadásra határozták el magukat, és külön papot kértek a Generális Széktől, de a kérést akkor még elutasították. 3 9 (A Csoboth által kivonatolt iratokat, amelyeknek egykori meglétét az alább idézendő panaszlevél is bizonyítja, nem találtuk meg a karatnai egyházközség irattárában, annak tehát a feltorjaiéban kéne lennie.) 37 Berecz Gyula\ Háromszék-vármegye népoktatási intézeteinek története. Brassó, 1893. 139. 38 RFGyK. 11/1740. 3. pont. A válaszlevél másolata hiányzik a Gyűjtőlevéltárból. 39 Altorjai Csoboth János irathagyatékában, Csoboth Zita tulajdonában Budapesten. Ezúton köszönjük meg Csoboth Zitának az irathagyatékba való betekintés lehetőségét, és az egész anyag fénymásolásának engedélyezését. (A továbbiakban: A. Csoboth János irathagyatéka.) Adatok Karatnai Könczei Gergelyről: 1728. VIII. 8. Gregorium Könczei de Karatna. (MOL. P 1995. Mikó es. Ivt.) Könczei Gergely Könczei Gáborral, Sámuellel, Ferenccel, Józseffel, Lajossal és Andrással együtt az 1740. II. 13-án már néhainak írt idősb Karatnai Könczei Mihály fiai. (MOL. P 672. Cserei cs. Ivt.) 270
