Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Coroi Artúr †: A karatnai református anyaegyházközség megalakulása, 1744

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. zad végén nem vette figyelembe, hogy a karatnai reformátusok 1745-ben csak templomuk romos állapotáról írtak, és már nem tudta, hogy építés szavunkat a 18. században - de még a 19. század első felében is - gyakran használták nagy­javítás, felújítás és újjáépítés értelemben is. Semmi jele ugyanis annak, hogy a karatnaiak a 18. században új templomot építettek volna.) A feltorjai anyaegyházközségből tehát 1744. VII. 8-án végleg kiszakadt a karatnai eklézsia; azért végleg, mert az eseménynek előzményei is voltak. Apor Péter a karatnai templomot 1725 és 1736 között az ősei által építtetett templomnak, 1744-ben azonban már az Aporok saját birtokán épült családi ká­polnának nevezi; a templom a szövegkörnyezetet figyelembe véve legkésőbb a 15. és a 16. század fordulója táján épülhetett, de a templom 2003-as felújítása során a felbontott padlózat alatt feltárt régi négyszögű szentély alapja inkább 13. vagy 14. századi építést valószínűsít. 2 0 Más régi karatnai szakrális építmény létezéséről se rom, se helynév, se írásos emlék, se néphagyomány nem tanús­kodván, Apor Péter állításait el kell fogadnunk, akkor pedig nyilvánvaló, hogy a 16. században Karatna már Feltorja templommal vagy kápolnával is rendel­kező filiája volt, amelynek gyülekezete kezdettől fogva bizonyos mértékű önál­lósággal kellett bírjon. A karatnai templom vélhetően azonnal a feltorjai anyaegyházközség refor­mátussá válásakor a reformátusok birtokába került, de azt a 17. század közepé­ig valószínűleg a katolikusokkal közösen használták, akikkel közös körmenete­ket is tartottak: 1699.1. 31.[...]pagi Catholici Háromszék circiter tres et viginti, ubi Pagi aliquot in haeresim prolapsi Processiones Sacras adhuc instituunt, volentes Progenitorum Suorum Catholicas Consvetudines continuare. 2 1 A karatnai reformátusok - többségükben kis- és középnemesek - tehát ezzel a ha­gyományos szokással szakíthattak 1660-ban, egyúttal csökkentve az Aporok­nak a feltorjai és karatnai egyházi ügyekre gyakorolt befolyását. Az Apor Péter megbízottai által előterjesztett tiltakozás is azt sejteti, hogy bár a templom az Aporok telkén épült, azt valószínűleg nem egymaguk építtet­ték; a templomépítés költségeihez hozzájárult a karatnai nemesség és jobbágy­ság is. Ugyancsak a tiltakozó levélből sejlik fel az a valószínűség, hogy vala­mikor a lakosság reformátussá válása után az Aporok, talán az akkori feltorjai prédikátor egyetértésével, megegyezhettek a templom birtoklásáról és hasz­Ref. Pap Csiszér Sám[uel], 136. (1846). A Karatnai Ev. Ref. Egyházközség irattárában. (A to­vábbiakban: Felsőbb rendeletek könyve 1827-923.) 20 Marosi Ernő: Magyar falusi templomok. Budapest, 1979. 16-18., 30, 145-146., 148-150. 21 Bzentzky, Rudolphus: Syllogimena Transylvaniae Ecclesiae. Coronae, Pridie Kalendas Januarias. Anno Christi 1699. Caput Decimum. Pars 5. 92'. Kalocsai Főszékesegyházi Könyv­tár, MS 415. Bzentzky a 17. század egész tartamára nézve állította ezt. 268

Next

/
Oldalképek
Tartalom