Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Hogya György: Tábori lelkész a második világháborúban. Száz éve született Pfléger Mihály Farkas Ferenc-rendi szerzetes

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. lottjának, a 26 éves Schmidt György honvédnek a temetése. Aztán sorjában, csaknem naponta folyt temetés a dózsavárosi temető déli oldalán, az addig kukoricaföldnek használt területen. Csak a Pfléger atya által eltemetett római katolikus halottak neve ismeretes. A református lelkész külön hadinaplót vezetett, ez azonban nem került elő. A hadinaplóba történt bejegyzések alapján Pfléger atya 128 temetést végzett 1944. december 9-e és 1945. március 21-e között. Az 1953-ban titokban létrehozott hősi emlékművön - az Alsóvárosi temetőben eltemetettekkel együtt - összesen 224 név olvasható.

5 A tábori lelkész munkaköréhez tartozott a temetés lebonyolítása. Az istentiszteletet minden vasárnap megtartotta a belgyógyászati és a sebészeti osztályokon, valamint Jutaspusztán. Egy alkalommal — ismeretlen okból - a március 11-ei istentiszteletet a sebészeten Babies Endre kanonokplébános, a belgyógyászaton pedig „az enyingi plébános" végezte el. Ugyanezen a napon Pfléger atya Jutaspusztán egy tiszt, 108 civil és 40 legénységi állományba tartozó honvéd előtt celebrálta a szentmisét. Ez utóbbi istentiszteleten szentáldozásra járult egy tiszt, 24-en a legénységből, valamint 96 civil és egy civil beteg. A következő, március 15-ei nemzeti ünnepi szentmisén a légitámadások sebesültjeinek ellátása és gondozása miatt a sebészeti osztályon csak 14 fő tudott jelen lenni. A húsvét közeledtével elkezdte betegosztályonként a fekvő betegek között a húsvéti gyóntatást, valamint lelkigyakorlatok tartását az alábbi témakörökben: március 1. - A lélek értéke, március 2. - Jó gyónás, lelkiismeretvizsgálat, március 3. - A bűn rútsága és a jó szentgyónás. Naponta 1-6 esetben provisio, a haldokló kívánságára az utolsó útra való felkészítés. Volt eset, hogy éjjel 23 órakor kért papot egy sebesült honvéd. Pfléger atya pedig fáradhatatlanul és lelkiismeretesen végezte kötelességét, ahogy erre fogadalmat tett. Lelkészi tevékenységét két esetben is ellenőrizte Németh Lajos, a II. hadsereg vezető lelkésze. Közben a front veszedelmes közelségbe került. Állandósultak a légiriadók, légitámadások. Március 18-án, vasárnap reggel 5 órakor megkezdődött a betegek elszállítása kórházvonattal. E napon reggel 7 órakor a veszprémi katonai alakulatok részére a székesegyházban szentmise és szentáldozás volt Kozdelka László ezredes, városparancsnok vezetésével. Pfléger atya 9 órakor a sebésze5 A hősi emlékművet Bodor Géza (Vác, 1923 - Veszprém, 2007) volt m. kir. repülőhadnagy, később a Temetkezési Vállalat főkönyvelője titokban készíttette el Stumpf János (1911-1988) kőfaragó mesterrel. A feliratot egy Ady versből idézték: „Millió fehér csont meséli, / mit tettek a párducos ősök, / hogy itt mennyi kín / bú és vér esőzött". „HŐSÖK" és alatta az 1939-1945 évszám. Mivel az akkori vészterhes időkben a magyar katonai áldozatok emlékét veszélyes volt ápolni, a fenti feliratot egy U alakú zárólappal letakarták. Az ÁVH mégis megtudta. Bodor Gézát letartóztatták és öt hónapig tartották benn ítélet nélkül. Veszprémi Napló, 2006. január 20-i szám. 254