Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Muntagné Tabajdi Zsuzsanna: Konfesszionalizáció a 18. század második felében: felekezeti konfliktusok Bánkon és környékén
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. amelynek során felépült a templom. 9 7 1782-ben a faluban Fábián István és két vármegyei követ pontos mérést végzett a templom méreteiről, a bővítés mértékéről, a településre járók lélekszámáról. Tájékozódtak a helybeliektől az épités szervezéséről és annak anyagi fedezetéről, arról, hogy a szükséges anyagokat kik fogják a faluba szállítani, illetve, hogy a kiadásokra honnan lesz elegendő pénz. 9 8 Fábián István a következő napon értesítette az egyházmegyét. A kihallgatás ismertetéséhez azt is hozzátette, hogy semmiképpen ne engedélyezzék a templom felújítását. 9 9 Nem tudjuk, hogy az egyházmegye tett-e valamilyen lépést az építkezés megakadályozására, a Helytartótanács májusban a bánki templomba járók nagy számára és a királyi határozatra hivatkozva megerősítette a bánkiaknak tett engedélyt a templomépítés ügyében. 10 0 A templomépítés 1783 tavaszán kezdődött, a templomot 1784. augusztus 6-án szentelték fel. 101 A türelmi rendeletet követő zűrzavaros évek jellegzetessége az volt, hogy több ügy párhuzamosan folyt. A stóladíjon, bánki lelkész Felsőpeténybe való kijárásán, a templomépítésen kívül a katolikus papok sérelmezték, hogy 1782 februárjában a felsőpetényiek engedély nélkül megnyitották a templomukat (14.). Az ügy előzménye, hogy a Podmaniczky család támogatásával 1745 körül épült fatemplomot 1764-ben bezárták. 10 2 A bezárt templomot a Podmaniczkyak magtárnak különítették el, és felajánlották saját házukat az istentiszteltek megtartására. A bánki lelkész először 1782 februárjában, egy temetés alkalmával lépett be az addig lezárt templomba, februárban pedig ünnepélyesen újra megnyitották és felszentelték. Ettől a naptól kezdve Kelliseh Sámuel ott tartotta az istentiszteleteket. A nógrádi plébános azt kifogásolta, hogy mindez a váci püspöki hivatal engedélye nélkül történt. 10 3 Az 1782. októberi kihallgatásból megtudjuk, hogy a templomot a közösség egyetértésével nyitották meg, Kelliseh és a lakosok kérelméből pedig azt, hogy úgy gondolták, hogy a türelmi rendelet 97 VPL I. 1. bf. Fasc. 1., No. 61. - 1781. szeptember 20., helytartótanácsi határozat. 98 VPL I. 1. bf. Fasc. 12., No. 20. - 1782. április 22. Az egyházközség pénztárában 648 forint volt, két földesúr még 140 forintot, Kelliseh Sámuel pedig 200 forintot adományozott a templom felújítására. A templomfelújítás részletes, szlovák nyelvű számadását lásd BEEL Expensae in exstructionem... 1782-84. 99 VPL I. 1. bf. Fasc., 14. No. 9. - 1782. április 23., Fábián István levele. Fábián arra hivatkozott, hogy a bánki templom a hívek befogadására elég nagy, illetve, hogy jó állapotban volt, tehát nem volt szükség a bánki templom megnagyobbítására. 100 VPL I. 1. d. APRé (Acta Parochiarum Rétság) 1. 1782. - 1782 május 31., helytartótanácsi leirat Vácra. 101 Végh: i. m. 2005. 14. 102 FEEL Protocollum I. Idea História §11. 103 VPL I. 1. bf. Fasc. 14., No. 5. - 1782. [d. n.], Fritz János levele. Az említett januári temetés egy nappal a türelmi rendelet Nógrád megyei kihirdetése után volt. 249
