Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Muntagné Tabajdi Zsuzsanna: Konfesszionalizáció a 18. század második felében: felekezeti konfliktusok Bánkon és környékén
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. lenül. 7 9 Kellisch levele szerint 1771-ig senki nem tiltakozott a megválasztása és hivatalba lépése ellen, és az általam eddig felgyüjtött forrásokban sem esik szó 1771-ig az „illegaliter introduction^". Az 1771-ben lefolytatott nyomozásokban központi szerepet játszott Fábián István, akinek a közreműködésével a kérdőpontokról a tél folyamán heves vita alakult ki. 8 0 Úgy tűnik, hogy a vármegye részéről nem támogatták teljesen az ügyet, illetve a nyomozást végzők sem voltak egységes állásponton a részleteket illetően. 8 1 Az elhúzódó kihallgatásra, amelynek tanúi a katolikus földesurak és tiszttartóik álláspontját közvetítették, végül 1772 márciusában került sor. 82 Júliusban újabb nyomozást végeztek, de ebből inkább a falu múltjáról és az evangélikus vallásgyakorlat kezdeteiről szerezhetünk értékes információkat, a kihallgatás valójában nem Kellisch bevezetéséről szólt. 8 3 Fábián István, az ügy egyik mozgatója elégedetlen volt az eredményekkel. A bánki lakosok ezek után kérelemmel fordultak a királynőhöz, ebben ismertették és bizonyították a 18. század eleji benépesedés óta tartó szabad vallásgyakorlatukat, állításuk szerint Kellisch Sámuel érkezését nyilvánosan kihirdették, a lelkész pedig bemutatkozott a környék földesurainak. 8 4 A levél nagyobbik része azonban az evangélikus vallásgyakorlat törvényes voltát bizonyítja. A kérelmet írók szerint ez a pereskedés csupán ürügy volt arra, hogy a lelkészüket elmozdítsák. A szabad vallásgyakorlatra vonatkozó kérvényüket a vizsgálati jegyzőkönyvvel együtt, küldöttség útján felküldték Bécsbe, amely valószínűleg novemberben érkezett meg. 8 5 Az 1773. január elején zajló tárgyalás után a Helytartótanács februárban jóváhagyta a bánkiak szabad vallásgyakorlatát. 8 6 ség Balassovitz-féle protocolluma. In Stromp László (szerk.): Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár IV. Budapest, 1905. 107. 79 VPL I. 1. bf. Fase. 12., No. 12. - é. n., névtelen vallomás. A tiltakozásról Urbanovitz is szót ejtett vallomásában: VPL I. 1. bf. Fasc., 12. No. 9. - 1772. március 21. bánki kihallgatás. 80 VPL I. 1. bf. Fasc. 2., No. 45. - 1771. szeptember 5., Nógrád megyei rendelet. A nyomozás nehézkesen indult meg, ezért 1771 májusában és júliusában is sürgető levelek érkeztek a Helytartótanácstól. VPL 1. 1. bf. Fasc. 2., No. 46. - 1771. július 29. helytartótanácsi leirat. 81 A vitából kirajzolódik a szembenállók csoportja, érveik és céljaik is. Ehhez lásd VPL I. I. bf. Fasc. 12., No. 12. - 1771. október 25. és Fasc. 12., No. 5. - 1771. december 19., Fábián István levelei. Elemzésüket lásd Tabajdi Zsuzsanna: A felekezeti együttélés konfliktusai a váci egyházmegyében a 18. században. Szakdolgozat. ELTE BTK, Budapest, 2008, 76-79. 82 VPL I. 1. bf. Fasc. 12., No. 9. - 1772. március 21., bánki kihallgatás. 83 VPL 1. l.bf. Fasc. 12., No. 12.- 1772. július 9., bánki kihallgatás. 84 MOL C 40, Lad. L., Fasc. 34. - é. n., a bánkiak kérelme. 85 Kellisch Sámuel 1772. november 5-én Prónay Páltói megkapta a bécsi útiköltség visszatérítését EOL Bányakerület 2. doboz: Prónay Pál 1787-es, a vallási ügyekre kiadott összegek összesítő táblázata. 86 Okolicsányi: i. m. (2009) 117. 246
