Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Kovács Bálint: Vallásos társulatok az erdélyi örmény közösségekben a 18-20. században

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Gyergyószentmiklósi plébániai társaságok1. Cong. Sanctiss. Trinitatis(1729) [Szentháromság Társulat, Legényegylet]; 2. Cong. B.M.V. in Caelos assumpta (1744) [Nagyboldogasszony Társulat]; 3. Cong. S. Stephani Protomartyris (1727) [Szent István első vértanúról elnevezett társulat]; 4. Cong. Passionis D. N. Jesu Christi (1727) [Jézus Urunk Szenvedésének Társulata]. Csíkszépvízi plébániai társaságok:' 2 1. Confraternitas SS. Trinitatis (1730) [Szentháromság Társulat]; 2. Confraternitas Passionis Domini (1746) [Az Úr Szenvedésének Társulata]. Ha alaposabban megnézzük, akkor ezeknek nagy része 1729-ben alakult. Ekkor járt ugyanis Erdélyben a fent már említett Stefano Stefanowicz Roska Stanislawow-ból, vagyis a galíciai örmények egyik kolóniájából mint apostoli misszionárius. Erdélyi útjának több maradandó eredménye is volt, egyik ezek közül a vallásos társulatok alapítása. Roska 1670-ben Kamyanec-Podilskiy városában született, örmény gregori­ánus pap fiaként. Az ifjú azonban katolizált az erdélyi örmény katolikus püs­pöknél, Oxendio Virzirescónál, majd Roska Kamyanec-Podilskiy-ban, illetve Lembergben járt iskolába, később Rómában a Collegio Urbano-ban folytatott ta­nulmányokat. 1701-ben teológiai doktorátust szerzett, majd kinevezték apostoli misszionáriusnak Lengyelországba. 1 3 Roska az örmény nyelv és kultúra isme­rője volt, emellett olaszul, bolgárul, lengyelül, illetve az akkori moldvai romá­nok nyelvén is beszélt. Tudományos munkákat is írt, így örmény nyelvtant, be­vezetést Arisztotelész filozófiájához, erkölcsteológiát. Elete végén kezdte meg­írni egyháztörténetét, azonban ez csak jóval később, 200 évvel múlva lett kiad­va a bécsi mechitaristáknál. 1 4 Ebben bemutatja a közép-európai örmény diasz­pórákat is. 1704 és 1739 között gazdag levelezést folytatott a a bécsi nunciussal, a római Propaganda Fide bíborosaival, az ecsmiadzini örmény katholikosszal. Másik értékes műve az örmény nyelv kincsestára, a „Baragirk' Staphanian", amely gyakorlatilag örmény szótár, enciklopédia. Roska ennek összeállítását 1731-ben fejezte be, két kötete mintegy 1279 oldalnyi örmény szót tartalmaz. Minden oldalon két oszlopba rendezve, oldalanként 64-66 sorban. Az első kötet örmény-latin, míg a második kötet latin-örmény szójegyzék. 1 5 Roska szótára 11 GYÉFL Canonica Visitatio, Gyergyószentmiklós vizitációja, 1768. 12 GYÉFL, Canonica Visitatio, Csíkszépvíz visitatiója. 13 Vö. Nagy Kornél: Stefano Stefanowicz Roszka koadjutori kinevezése. In. Őze Sándor-Kovács Bálint (szerk.): Örmény diaszpóra Kárpát-medencében. Piliscsaba. 2006. S. 39—46. 14 Rödk'ay, Step'anosi S.: Jamanakargrowt'iwn kam tarekank' ekeűec'akank' Közreadta: Oskean, Hamazasp Wien, 1964. 15 Barseújan, Bella: Lehahayowt'yan mdakowt'ayin kyank'f ev grakanowt'yowim XIV-XIX darerowm. Erevan, 1992. 310. 224

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom