Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Horváth József: A 18. századi kisalföldi hagyatéki iratok mint a vallásos olvasmányok kutatásának forrásai
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. mutatja Jánosi Gyula egy másik adata, amely szerint Győrött „annyi embert vettek rá arra, hogy naponként tartsanak lelki olvasmányt, hogy Bécsből több könyvet kellett hozatni". 1 9 Az elmondottakból látható: az eddigi szakirodalom alapján szinte semmi konkrétumot nem tudunk a 18. századi győri és környékbeli emberek kegyes olvasmányairól! E hiány csökkentésének reményében kezdtem hozzá a „személyesebb" levéltári források ez irányú adatainak összegyűjtéséhez; ennek fontosabb eredményeit kísérelem meg összefoglalni előadásom hátralévő részében. A 18. századi győri végrendeletek ez irányú adalékait sajnos nagyon könnyen összefoglalhatom: az eddig átnézett mintegy négyszáz polgár-testamentum 20 közül kb. minden századikban történik könyvekről egyáltalán említés! (Ez arányaiban hasonló az előző évszázad győri eredményeihez: a csaknem ezer átnézett 17. századi végrendelet közül nyolc tartalmazott könyves adatot. 2 1) Ráadásul e forrásaink is meglehetősen „szűkszavúak": vagy csak általánosságban rendelkeznek könyveikről, vagy csupán egyetlen darabot említenek. Az előbbiekre példa az 1763-ban testáló jómódú borbélymester Berkes László, aki így rendelkezik: „Valamennyi könyveim halálom után Találtatni fognak, mind azokat a T. P. Kármelitáknak hagyom." 2 2 Ezen rendelkezéséből csupán feltételezhetjük, hogy könyvei között kegyes olvasmányok is lehettek: egyrészt a hagyomány címzettje miatt; másrészt ezt sugallja testamentumának nyelvezete, valamint néhány további - kegyes hagyományokat tartalmazó - rendelkezése is. Ennél konkrétabb, de nem gazdagabb az 1756-ban Kasza Benedek özvegyeként testáló Matkovics Erzsébet utolsó rendelése, amelyben - egy párna, két vánkos, egy vörös és egy zöld selyempaplan, valamint egy felső lepedő „társaságában" - a Bibliáját Mohay Péter nevű rokonának hagyja, „ugy, hogy az édes Annya midőn Oskoláit végezi, adgya néki". 2 3 Hogy az evangélikus felekezet19 Jánosi: i. m. 57. 20 A 18. századi győri polgár-testamentumok döntő többsége ma Győr Megyei Jogú Város Levéltárában (a továbbiakban: GYVL) található. Jelentős részük testamentumlevél formájában maradt fenn: ezek a „Győr Város Tanácsának iratai. Végrendeletek 1743" feliratú, két doboznyi anyagban lelhetők fel (jelzetük: IV. A. 1056/kk/l, illetve IV. A. 1056/kk/2.); de sok végrendelet maradt fenn Győr város 1743-tól vezetett négy testamentumkönyvébe bemásolva is (Prothocollum Testament Liber 1-A.; jelzetük: IV. A. 1056/jj/l, IV. A. 1056/jj/2 stb.). Meg kell jegyezzem, hogy a két lelőhely között jelentős átfedés tapasztalható, mivel számos utolsó akarat fennmaradt testamentumlevél formájában és másolatban is; a 18. századi győri végrendeletek pontos számának megállapítása emiatt a további kutatások feladata lesz. 21 Horváth József: Adalékok a XVII. századi győri magánkönyvtárak történetéhez. Kisalföldi Könyvtáros, 1993. 1. sz. 41-46. 22 GYVL, Végrendeletek, 320. sz. 23 GYVL, Végrendeletek, 229. sz. 210
