Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Miklósi-Sikes Csaba: Egyházi építészet Kalotaszegen. A román és a gótika évszázadai 1540-ig

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. A 14. század első fele a változás első jeleit hozta magával, bár a gótika hatása erőteljesebben, a század vége felé mutatkozik. Az új építkezések száma is csökken, de ez azért is van, mert a 13. század végén megkezdett munkálatok zömmel áthúzódtak a 14. század első évtizedeire. A kolozsmonostori bencés apátság templomának átépítése - a ma is álló szentély tanúsága szerint - a 14. század első felében, még I. Károly (1309-1342) idejében készülhetett el. Farnas két gondosan megmunkált oszlopdíszítménye, Ketesd 1936-ban lebontott fatornyos temploma, Kisbács r. k. templomának sekrestyeajtaja, valamint a hajó nyugatra néző, igen gazdagon profilozott bejárója, Magyarókeke, Méra és Magyarlóna templomhajóinak délre néző kisablakai, a türei és a gyalui oszlopfők jelzik a vidék építő tevékenységének folytonosságát. Szécsi András - 1320 és 1356 között erdélyi püspök - Nádasdarócon, Magyarlónán, Szászfenesen, illetve Gyaluban építkezik. Külön figyelmet érdemel a sárdi templomrom, ugyanis ebben az állapotban is - vagy éppen ezért - hűen tükrözi a román kor kisméretű, torony nélküli templomainak építési gyakorlatát. Az egyenes záródású szentély hosszú, keskeny, félköríves ablaka a késő román megoldás jellegzetes példája. Nagy kár, hogy a lebontott sárvásári templomról nem ismerünk közelebbit. Bunyitay Vince még látta a régi épületet (sajnos felmérést nem készített róla), amelyről azt írta: „a toronytalan kőtemplom [...] a Nagy-Bárdosi és Magyar Kukacsi szakasztott mása." E két egyenes záródású, régi bihari templom építésének múltjáról a kutatás egyértelműen a román kori eredetet állapította meg, s e típusok sorát a Kolozs megyei Vista, Gerend, Bádok, Pata, Botháza és Kide, illetve a Bihar megyei Héjva templomának példájával toldotta meg. Az egyházak díszítőművészetében az előző évszázad erős, mondhatni kizárólagos normand befolyásához képest, inkább a felsőolasz protoreneszánsz hatás érződik, amely a század vége felé - főleg az építőtevékenységben - a germán művészet felé tolódik el. A magyarfenesi r. k. templom szentélyében látható freskók - Keresztrefeszítés, Veronika keszkenője, A sírjában álló halott Krisztus, az ún. „imago pietatis" — a 14. század első felének az emlékei. Balogh Jolán kimutatta,

9 hogy a freskók színezete, kompozíciójának szerkezete oly közel áll ismert padovai példákhoz, hogy ezeket a stiláris hasonlatokat csupán képtípusvándorlással már alig lehet magyarázni. A freskók feltételezett készítőjének, Miklós kolozsvári mesternek két fia, Márton és György is ebben a szellemben készítették nagyváradi és kolozsvári remekmüveiket. 9 Balogh Jolán: Az erdélyi renaissance I. Kolozsvár, 1943. 18-19., 24., 26. 196