Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Miklósi-Sikes Csaba: Egyházi építészet Kalotaszegen. A román és a gótika évszázadai 1540-ig

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. an épültek templomok. A vidék közép- és kisnemesei közül az úgynevezett Mikola nemzetség, amelynek egyik ága a gyerőmonostori családi monostort is alapította, Kalotaszentkirályon, Magyarókerekén, Kiskapuson, Derítén és Szamosfalván építkezik. A helyi kisbirtokos családok Kispetriben, Magyarsárdon, a Györgyfalva és Pata közötti határban, Szentpálon emeltek templomot. Legkevesebb 36 olyan kalotaszegi templomról tudunk, amelyek 13. századi építészeti részleteket őriznek. Ajtón (kapubéltöredék), Alsójára (torony, hajó), Bánffyhunyad (templomhajó északi fala), Bogártelke (diadalív, ablakkeret töredék, harang), Damos (hajó), Derite (templom - elpusztult), Egeres (hajó, kisablak, ajtószárkő), Farnas (hajó), Gyalu (pillérfő), Györgyfalva-Pata (templom - elpusztult), Jegenye (harang - elveszett), Kajántó (hajó), Kalotaszentkirály (hajó-kisablak), Ketesd (templom - elbontva), Kispetri (templom - elpusztult), Kolozsmonostor (szobortöredékek, régészeti leletek), Kőrösfő (két dombormű), Középlak (pillérfő), Magyarfenes (templom), Magyargyerőmonostor (hajó, torony, szobor, bejáró), Magyarkiskapus (hajó, kisablak, kapu), Magyarsárd (templomrom), Magyarszentpál (oszlopfő, oltárlap), Magyarvalkó (hajó, kisablak), Magyarzsombor (hajó), Méra (kisablak), Nádasdaróc (templom), Nagyalmás (ablakszár), Nagykapus (kisablak, bejáró), Nagypetri (kiablak), Sárvásár (templom - elpusztult), Szamosfalva (hajó, keresztelőmedence, déli bejáró), Szászfenes (templom), Szucság (hajó, tabernákulum, kapuszár), Tűre (oszlopfő, kapubéltag), Vista (hajó, bejárók, ablak, szobor). A román kor építkezéseinek emlékein megjelenő festett vagy faragott díszítmények (növényi geometriai, illetve állati és fi gurális ábrázolások) jelzik a művészeti tevékenység megjelenését és meghonosodását, ugyanakkor mutatják a művészetek elterjedésének főbb irányait, és tanúskodnak azokról a forrásokról, amelyekből ekkor táplálkozik. Magyargyerőmonostoron a torony déli falába, másodlagos elhelyezésben három szoborábrázolás látható. Középen egy római korból származó - két oroszlán között egy medúzafejet megörökítő - töredékes emlékkő.

7 Jobbján a kora középkori eredetű Szent Mihály-dombormű társát a gyulafehérvári dóm déli szentélyfalában lelhetjük fel. Balján az ún. kalotaszegi madárlány a maga nemében páratlan alkotás. A szárnnyal és pikkellyel borított lábbakkal ábrázolt madárlány két sárkányfiókát szorít keblére. Ez idáig többen érezték úgy, hogy sikerült a dombormű titkát megfejteniük. Kabay Béla szerint olyan kora ro7 Római kori faragott kövek vannak beépítve a következő templomok falába: Egeres, Körösfő [?], Magyar-gyerőmonostor, Magyarvalkó, Sárvásár. 194