Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Miklósi-Sikes Csaba: Egyházi építészet Kalotaszegen. A román és a gótika évszázadai 1540-ig

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. zépkorban amúgy sem volt egységes terület. 1 A tájegység nyugati vidéke (a Kalota- és az Almás-patak mentén elterülő Felszeg és Alszeg falvai) Bihar vármegyéhez tartozott, míg a keletre eső települések (a Nádas- és a Kapus­patak közé eső Alszeg falvai) Kolozs vármegyéhez, s a két terület között ha­talmas erdőrengeteg - egy gyepű - húzódott. Ezt a különállást követte az egyházi felosztás is: az előbbi terület a bihari püspökség kalotai főesperes­ségét alkotta, míg az utóbbi az erdélyi püspökség kolozsi főesperességének a része volt. A két terület találkozása nagyjából a Magyargyerőmonostor­Körösfő-Közplak képzeletbeli vonal mentén volt. A vidék adminisztratív egységét csak a 16. század legvégén, a reformáció térhódítását, majd meg­szilárdulását követően nyerte el. Ettől kezdve a zömmel református (és or­todox, illetve görög keleti) vallást követő vidék az 1903-ban történt egy­házmegyei átszervezésig Kolozs-Kalotai egyházmegye néven vált ismertté. 2 Történeti adataink arra engednek következtetni, hogy a Szilágyság felől, a Meszes-kapun át érkező és Erdélyben megtelepedő magyarság legkorábbi szálláshelyei között a mai Kalotaszeg vidéke is szerepelt, s ott valamikor a 13. század legelején, annak stratégiai pontjain, erődítményeket is emeltek. Nyugatra a Körös folyó melletti Sebesvár, déli irányban a Jára vize mel­letti Létavár királyi alapításúak voltak. Az északra eső Almás várát a Kán nembeli László emeltette, míg keletre, a Szászfenes fölötti kúpon emelke­dő úgynevezett Leányvár­at a gyulafehérvári székhelyű erdélyi püspök épít­tette. Az egyházi építészet gyakorlatának kezdetei - értelemszerűen - szoros kapcsolatban állt a vidék településhálózatának kialakulásával, ami az avar kori hagyományok szerint, a tízes rendszer elvét követte: tíz törzs, tíz püs­pökség, tíz falu - egy templom stb. 3 Első kezdeményezői - a király kegyeibe fogadott bencések — valami­kor 1187 és 1221 között - valószínű, hogy a 12. századforduló éveiben ­Kolozsmonostoron apátságot alapítottak. Gyerömonostoron szintén a ben­cések révén az ott honos Kalota nemzetség Gerő ága építkezik, míg Nagy­almáson a Benedek-rendiek azok, akik hittérítő tevékenységüket egy álta­luk emelt - mára nyomtalanul eltűnt - kolostorból végezték. Úgy tűnik ez 1 Balázs Éva: Kolos megye kialakulása. Budapest, 1939. 2 Pokoly József: Az erdélyi ref. egyházmegye területi beosztásáról. Protestáns Szemle, 1899.; Dr. Révész Imre: Magyar református egyháztörténet I. 1520 tájáról 1608-ig. É. n.; Zoványi Jenő: A reformáció Magyarországon. Kolozsvár, 1930. 3 Sebestyén Kálmán: Lapok Kalotaszeg krónikájából. Nyelvünk és kultúránk, Budapest, 1992/85. 41-46. 191

Next

/
Oldalképek
Tartalom