Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. szokják Istent" - magyarázza Novakovic Dragan. Dr. Bertók Rózsa egyetemi tanár, filozófus szerint a vallás és az egyház politikai tényezők, külsőségek, s mint ilyenek, a bölcseletet hidegen hagyják. De a hit! Erre mondja Heller Ág­nes, neves filozófus, hogy mindenkinek mankóra van szüksége: „Hogy mi a tá­masz: Isten, a Természet vagy épp a kertészkedés, azt egyéne válogatja. " 9 A fenti mondatokhoz szeretném hozzátenni, hogy - bár az adatközlő, Novakovic Dragan szavai szerint nem hisz a vallásban - Bertók Rózsa szerint is az egyház, a vallás a külsőségekben jut kifejezésre. Az adatközlő és gyerme­kei időnként elmennek a templomba, mert ott van Isten. És Szűz Mária is ott van, aki előtt esküt, fogadalmat tesznek. Istent soha nem szidják, káromkodás­ra nem használják. A vallásgyakorlás megnyilvánulásformái a mindennapokban Iskolás gyermekeiket hittanra járatják, de hiányzik a rendszeresség. A hittan­órák náluk nincsenek szentségekhez (gyónás, áldozás, bérmálkozás) kötve. Eh­hez legalább hat évig kellene folyamatosan hittanórákra járni, ezt viszont nem képesek „végigcsinálni". Nincs kitartásuk. Tematikus tantárgyként nem lehet velük hittanórát tartani. Mindig valami érdekeset kell kitalálni a bibliából. Az imát komolyan veszik, azt elsajátítják, és a tízparancsolatot. A szülők is belát­ják, hogy az iskolában és a hittanórákon sokat fejlődnek gyermekeik. Ok már tudnak imádkozni. „Templomba nem járunk, de szívbü hiszünk" - mondja Novakovic Rozália családanya. „Ha van tehetségünk, elmegyünk a szent helyekre is, Doroszlóra, Tekijára. Erősen hiszünk az Istenben, és van félelem, ha rosszat teszünk, meg­büntet az Isten." Istenbe vetett erős hitük ellentmond a jóslással kapcsolatos véleményüknek, illetve hitvilágukban a kettő összeforrt. Szeretnek jósolni, mert talán a jóslás mögött is Isten áll. O diktálja, hogy mi fog következni. A kártyajóslás és a tenyérből való jóslás a jövendőmondás legnépszerűbb formája. Egymás közt rendszeresen gyakorolják. Hangulatukra, közérzetükre az „eredmény" kihatás­sal van. De nekik erre szükségük van! A gyászról Hat hónap után van a megemlékezés ideje. Ilyenkor összejön a család, s azt főz­nek, amit az elhunyt szeretett. Ebből visznek a sírra, majd hazajövet elfogyaszt­9 Kocsis Árpád: Miért éppen a filozófia? Magyar Szó, Üveggolyó melléklet, 2009. szeptember 28. 183

Next

/
Oldalképek
Tartalom