Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. szokják Istent" - magyarázza Novakovic Dragan. Dr. Bertók Rózsa egyetemi tanár, filozófus szerint a vallás és az egyház politikai tényezők, külsőségek, s mint ilyenek, a bölcseletet hidegen hagyják. De a hit! Erre mondja Heller Ágnes, neves filozófus, hogy mindenkinek mankóra van szüksége: „Hogy mi a támasz: Isten, a Természet vagy épp a kertészkedés, azt egyéne válogatja. " 9 A fenti mondatokhoz szeretném hozzátenni, hogy - bár az adatközlő, Novakovic Dragan szavai szerint nem hisz a vallásban - Bertók Rózsa szerint is az egyház, a vallás a külsőségekben jut kifejezésre. Az adatközlő és gyermekei időnként elmennek a templomba, mert ott van Isten. És Szűz Mária is ott van, aki előtt esküt, fogadalmat tesznek. Istent soha nem szidják, káromkodásra nem használják. A vallásgyakorlás megnyilvánulásformái a mindennapokban Iskolás gyermekeiket hittanra járatják, de hiányzik a rendszeresség. A hittanórák náluk nincsenek szentségekhez (gyónás, áldozás, bérmálkozás) kötve. Ehhez legalább hat évig kellene folyamatosan hittanórákra járni, ezt viszont nem képesek „végigcsinálni". Nincs kitartásuk. Tematikus tantárgyként nem lehet velük hittanórát tartani. Mindig valami érdekeset kell kitalálni a bibliából. Az imát komolyan veszik, azt elsajátítják, és a tízparancsolatot. A szülők is belátják, hogy az iskolában és a hittanórákon sokat fejlődnek gyermekeik. Ok már tudnak imádkozni. „Templomba nem járunk, de szívbü hiszünk" - mondja Novakovic Rozália családanya. „Ha van tehetségünk, elmegyünk a szent helyekre is, Doroszlóra, Tekijára. Erősen hiszünk az Istenben, és van félelem, ha rosszat teszünk, megbüntet az Isten." Istenbe vetett erős hitük ellentmond a jóslással kapcsolatos véleményüknek, illetve hitvilágukban a kettő összeforrt. Szeretnek jósolni, mert talán a jóslás mögött is Isten áll. O diktálja, hogy mi fog következni. A kártyajóslás és a tenyérből való jóslás a jövendőmondás legnépszerűbb formája. Egymás közt rendszeresen gyakorolják. Hangulatukra, közérzetükre az „eredmény" kihatással van. De nekik erre szükségük van! A gyászról Hat hónap után van a megemlékezés ideje. Ilyenkor összejön a család, s azt főznek, amit az elhunyt szeretett. Ebből visznek a sírra, majd hazajövet elfogyaszt9 Kocsis Árpád: Miért éppen a filozófia? Magyar Szó, Üveggolyó melléklet, 2009. szeptember 28. 183