Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. oltók védőszentjének Fejér megyei tiszteletét idézi fel egy újonnan visszaállított Szent Flórián-szobor kapcsán. Ugyanakkor napjainkban megfigyelhető sajátos jelenség, hogy a hagyományos búcsújáró helyek mellett olyan új, szakrális tartalommal felruházott helyszínek keletkeznek, amelyek eredete egyrészt a katolikus népi vallásossághoz, másrészt a (kitalált vagy valós) magyar történelem kiemelkedő helyszíneihez kötődnek. Ilyen szakrális helyek átalakulásáról, használatáról és felépítésről szól Povedák István és Limbacher Gábor írása. Mosolygó Péter a keleti és nyugati kereszténység liturgikus és művészeti felfogás elemeit ötvöző görögkatolikus egyház templomépítészetéről és egyházművészetéről írt. Ennek egy lokális változatát mutatja be Pilipkó Erzsébet tanulmánya a kárpátaljai görögkatolikus templomok liturgikus tárgyainak példáján. A Kárpát-medencei református egyház klenódiumait számba vevő kutatás részeként P. Szalay Emőke a debreceni ötvösmunkák felvidéki elterjedését ismerteti. A gömöri egyházmegye református gyülekezeteinek templomi textíliáit, úrasztali terítőinek hímzésvilágát, ornamentikáját Felhősné Csiszár Sarolta írásából ismerjük meg. Gáspár Dorottya tanulmánya pedig visszakalauzolja az olvasóját az ókori Rómába, és arról a portréábrázolásról ír, amely a korabeli társadalom halottkultuszának része volt, s rítusaival segítette az élő közösség további fennmaradását. Pilipkó Erzsébet 15