Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. gyományt. A községben minden nemzetiség egy-egy úrnapi lombsátrat, oltárt dí­szít. A szlovák sátorban láthatók a hagyományos formában, ma is mezei virágokból kötött kerek koszorúk, de nem fölakasztva, hanem az oltár mellett a földön. Ezeket egyikük közeli házánál közösen készítik szombat este. Ezen kívül készítenek még helyi szlovák hagyománynak tartott három kerek koszorút, amelyeket a sátor meny­nyezetéről lógatnak le, és egy harang alakú, 40 cm magas, drótvázra kötött virágok­ból (törökszegfűből) álló koronát. Ennek kitüntetett szerepe van, a sátor elején függ. (Korona formájú díszre ezen kívül csak Pesthidegkúton találtunk adatokat.) Készí­tője viszi haza, és a bejárati ajtó mellé akasztja. Csömörön a szlovákok őrizték meg és viszik tovább az egykor velük együtt élő, beolvadt németség úrnapi hagyományainak látványos, az ünnep pompá­ját kifejező elemeit: a virágszőnyeg-készitést és a koszorúkötést. Napjainkban egyedül itt vannak sátorban felakasztott, mezei és kerti virágokból készített szí­nes koszorúk. Törökszegfű, margarétafélék, kerti szarkaláb az időjárástól füg­gően, de a virágoskert növényeinek ültetésénél szempont, hogy legyen úrna­pi virág. A koszorút szombat délután kötik, egy-egy lombsátorhoz több százat. Valósággal ki van bélelve velük mind a négy úrnapi sátor belső fala, mennye­zetét pedig rúdra fűzött koszorúk borítják (15. kép). Ahogy a körmenet túlha­lad egy-egy oltáron, azonnal elkezdik leszedni a koszorúkat, az oltárt állító csa­ládtagok szedik és osztják a sorban állóknak. Bár a készítésnél számolnak a nö­vekvő idegenforgalommal, a sátor gyorsan kiürül, mert mindenki minden oltár­tól visz haza koszorút. A háziak nem bánják, fontosnak tartják, hogy mindenki kapjon, aki szeretne. Ők sokszor a sátrak elejét díszítő legszebb bolti virágokból később kötnek maguknak. Megfigyelhető körükben egyfajta ismeretterjesztő szerep napjainkban, a virágszőnyeg látványáért érkező idegeneknek elmondják, miért készül a koszorú, és mit kell tenni vele, ha hazaviszik. Egy helyi asszony a távolsági busz vezetőjének is adott bajelháritó szentelt koszorút (16. kép). Solymárról feljegyezték, hogy régen a baldachin és a többi kellék szárá­ra piros szalaggal kötött csokor kilencféle mezei virágból állt. Ezek: búzavi­rág (Céntaurea mondana), margaréta (Chrycanthemun leucanthemum), ka­milla (Matricaria camomilla), pitypang (Taraxacum officionale), szarkaláb (Consolida regalia), szegfű (mezei szegfű, Dianthus deltoides), törökszegfű (Dianthus carthusianorum), vasvirág (Centaurea scabiosa), vérehulló fecskefü (Chelidonium maius). 2 8 Ez a hagyomány, mint már utaltunk rá, összefüggésbe hozható a Nagyboldogasszony-napi virágszenteléssel. Augusztus 15-én kilenc féle virágból kötött csokrot vittek a templomba szenteltetni. Az ünnep neve is 28 Seres Gabriella: Adalékok és emlékiratok Solymár történetéhez. Az egyházi ünnepek ünneplése és a koszorúkötési hagyomány, www.solymar.hu/tortenet/adalckok 53. 157

Next

/
Oldalképek
Tartalom