Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. gyományt. A községben minden nemzetiség egy-egy úrnapi lombsátrat, oltárt díszít. A szlovák sátorban láthatók a hagyományos formában, ma is mezei virágokból kötött kerek koszorúk, de nem fölakasztva, hanem az oltár mellett a földön. Ezeket egyikük közeli házánál közösen készítik szombat este. Ezen kívül készítenek még helyi szlovák hagyománynak tartott három kerek koszorút, amelyeket a sátor menynyezetéről lógatnak le, és egy harang alakú, 40 cm magas, drótvázra kötött virágokból (törökszegfűből) álló koronát. Ennek kitüntetett szerepe van, a sátor elején függ. (Korona formájú díszre ezen kívül csak Pesthidegkúton találtunk adatokat.) Készítője viszi haza, és a bejárati ajtó mellé akasztja. Csömörön a szlovákok őrizték meg és viszik tovább az egykor velük együtt élő, beolvadt németség úrnapi hagyományainak látványos, az ünnep pompáját kifejező elemeit: a virágszőnyeg-készitést és a koszorúkötést. Napjainkban egyedül itt vannak sátorban felakasztott, mezei és kerti virágokból készített színes koszorúk. Törökszegfű, margarétafélék, kerti szarkaláb az időjárástól függően, de a virágoskert növényeinek ültetésénél szempont, hogy legyen úrnapi virág. A koszorút szombat délután kötik, egy-egy lombsátorhoz több százat. Valósággal ki van bélelve velük mind a négy úrnapi sátor belső fala, mennyezetét pedig rúdra fűzött koszorúk borítják (15. kép). Ahogy a körmenet túlhalad egy-egy oltáron, azonnal elkezdik leszedni a koszorúkat, az oltárt állító családtagok szedik és osztják a sorban állóknak. Bár a készítésnél számolnak a növekvő idegenforgalommal, a sátor gyorsan kiürül, mert mindenki minden oltártól visz haza koszorút. A háziak nem bánják, fontosnak tartják, hogy mindenki kapjon, aki szeretne. Ők sokszor a sátrak elejét díszítő legszebb bolti virágokból később kötnek maguknak. Megfigyelhető körükben egyfajta ismeretterjesztő szerep napjainkban, a virágszőnyeg látványáért érkező idegeneknek elmondják, miért készül a koszorú, és mit kell tenni vele, ha hazaviszik. Egy helyi asszony a távolsági busz vezetőjének is adott bajelháritó szentelt koszorút (16. kép). Solymárról feljegyezték, hogy régen a baldachin és a többi kellék szárára piros szalaggal kötött csokor kilencféle mezei virágból állt. Ezek: búzavirág (Céntaurea mondana), margaréta (Chrycanthemun leucanthemum), kamilla (Matricaria camomilla), pitypang (Taraxacum officionale), szarkaláb (Consolida regalia), szegfű (mezei szegfű, Dianthus deltoides), törökszegfű (Dianthus carthusianorum), vasvirág (Centaurea scabiosa), vérehulló fecskefü (Chelidonium maius). 2 8 Ez a hagyomány, mint már utaltunk rá, összefüggésbe hozható a Nagyboldogasszony-napi virágszenteléssel. Augusztus 15-én kilenc féle virágból kötött csokrot vittek a templomba szenteltetni. Az ünnep neve is 28 Seres Gabriella: Adalékok és emlékiratok Solymár történetéhez. Az egyházi ünnepek ünneplése és a koszorúkötési hagyomány, www.solymar.hu/tortenet/adalckok 53. 157
