Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. ben a megtelepülök eredeti lakóhelyét pontosan nem tudni. 1 2 F. Walper szerint a német lakosság (egy részének) azonos származása révén van jelen az úrnapi koszorú Csobánkán és a környékbeli településeken. Solymár, Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Pilisborosjenő 1 3 községekben. A szokás az emlékezet szerint mindig megvolt, de írásos dokumentumok nincsenek róla. 1933-ban Bonomi Jenő összegző tanulmánya volt az első, ezt követően a német nyelvű falumonográfiákban találunk adatokat: Csobánkán napokkal az ünnep előtt kis koszorúcskákat készítettek, amikkel a hajlított faágakból készült kápolnát „bőven díszítették". 1 4 Zsámbékon az úrnapi oltárok fölé lombsátrat (Hittn) építettek, falát beborították virág-koszorúcskákkal. 15 Torbágyon 12-15 asszony már szentháromság vasárnapján kezdte kötni a kis csokrokat a 12 gyertya tartójára, és a koszorúkat a sátrakhoz, mégpedig istenfűből ( Herrgottskraut). 1 6 Torbágyon az volt a szokás, hogy amikor a körmenetben vitt lobogókat az oltár felé meghajtották, az adott oltárt/sátrat állító családból a gazdasszony a sárga Herrgottskraut-ból készült koszorút akasztott rá. Pilisszentivánon az épített és a lomb-kápolnák falát sárga koszorúk borították. Pilisborosjenőn az ünnep előestéjén az asszonyok mezei virágból kis kerek koszorúkat fontak. Reggel mindenki elvitte és felakasztotta a kápolnában a maga koszorúját. 1 7 Az első világháború utáni években a koszorú még mezei virágból volt, nagyrészt gyógynövényeket tartalmazott. A paraliturgikus szentelményeket alkalmazták a népi gyógyászatban, az oltáriszentséggel megáldott gyógynövényeket hatásosabbnak tartották. Ezért az úrnapi oltár közelében igyekeztek ilyeneket elhelyezni. Minél közelebb volt az oltáriszentséghez, annál hatásosabbnak tartották akár gyógyító, akár bajelhárító szerepét. Tettek az oltár alá vagy mögé lestyánt, amit torokfájáskor alkalmaztak, derékfájás ellen szarkalábat. 1 8 Ezek a növények ott voltak az úrnapi koszorúkban és csokrokban is. A virágkoszorúkat szintén azzal a szándékkal akasztották az oltár mögé vagy mellé, a kápolna, lombsátor falára, hogy minél hatá12 Seres István\ Solymár története és néprajza. Solymár, 1993.51. 13 Franz Walper szíves közlése, Csobánka, 1997. 14 Walper, Franz: Csobánka. Beitrage zur Geschichte eines Nationalitatendorfes im Ofner Bergland in Ungarn und Erinnerungen. Wien, 1986. 91. 15 Jelli Marton A. 1988 Schambek / Zsámbék. Beitrage zur Geschichte und Volkskunde einer „schwabischen" (donauschwabischen) Gemeinde im Ofner Bergland/Ungarn II. Stuttgart, 1988. 68. 16 Bruckner, Franz: Turwaller (Torbágy) Heimatbuch. Geschichte einer schwabischen Gemeinde im Ofner Bergland. Ulm, 1984. 114-115. 17 Gröschl György - Gröschl Györgyné: Szülőföldünk Pilisborosjenő. Pilisborosjenö, 2000. 237. 18 Bonomi (i. m. 54.) szerint minden Budaörs környéki településen így volt. 151
