Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. SZ TÓTH JUDIT Virágkoszorúk a Buda környéki nemzetiségek hagyományaiban Pest megye nyugati fele jórészt nemzetiségek lakta terület. Kultúrájuk kölcsönhatása mind az életmód, mind a szellemi kultúra terén megfogható, így a múltbeli és megújuló vallási hagyományokban is. Jellegzetes eleme a virágkoszorúk kötése. Katolikus és ortodox ünnepeken (pünkösd, Szent Iván, úrnap, Nagyboldogasszony, mindenszentek) a virágok helyi hagyomány által meghatározott összetételű koszorúk és csokrok formájában jelennek meg, és válnak szentelménnyé. A vadon termett növények (gyógynövények, mezei virágok) összegyűjtése, csokorba, koszorúba kötése a tavaszi-nyári ünnepkör meghatározott jeles napjain Pest megye három nemzetiségének (szerb, német, szlovák) vallásgyakorlatában megtalálható. Legismertebb, és a szakirodalomban feldolgozott a Buda környéki szerbek Szent Iván-napi koszorúja.

1 A görögkatolikus egyház szertartásrendjében hivatalosan e napon történik a virágok és gyógyfüvek megáldása.

2 Az ünnep, ivandan előtti délután szedték a szerb lányok, asszonyok a hosszú szárú, sárga virágú ivánvirágot, ivanjsko cvece (tejoltó galaj, Galium verum, mézfű). Otthon koszorút kötöttek belőle, amelynek ősibb formaváltozata a napkorong (sunce) alakú (1. kép). Egykor mágikus céllal több koszorút készítettek a házra és a melléképületekre, istállóra, csűrre, kútra. A lányok feldobták a zsúptetőre, ebből jövendöltek. A Szent Iván-napi koszorú nem egyházi szentelmény tehát, de - hajdan a Szent Iván-ének révén - mégis mágikus erőt kapott. Az ivánvirág közé 1 Kiss Mária: Délszláv szokások a Duna mentén. Budapest, 1988; Epeijessy Ernő: Szent Iván-napi virágok és koszorúk. Adatok a Buda környéki szerbek Szent Iván-napi szokásaihoz. In Válogatás a magyarországi nemzetiségek néprajzi köteteiből. 5. köt. Budapest, 2004. 87-103. 2 Eperjessy: i. m. 88. A magyar görögkatolikus liturgia szerint Keresztelő Szent János születése napján kerül sor a füvek (tisztesfúj és a virágok megáldására. Bartha Elek: A görögkatolikus magyarság vallási néprajza. Magyar néprajz, 7. köt. Szerk. Hoppál Mihály - Barna Gábor. Budapest, 1990. 434. A napot a magyarság is Virágos Szent Jánosnak mondja. 148