Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. dett el ásni, azonban az útburkolatot már nem engedte neki felbontani a tanács. 12 Mások szerint a felirat egyértelműen Attila hun vezérre utal, akihez a település történelmi emlékezete nem véletlenül kapcsolódik. „Magyar mondavilágban egy emberre illik rá [...] embernek már nem ember, istennek még nem isten. " 1 3 Ki kell ugyanakkor emelnünk, hogy Attila szerepe az Atilla-dombnál alárendelődik a gyógyító energiának. Bár találkozunk olyanokkal is (pl. gój motorosok 1 4), akik zarándoklatukat kifejezetten a „nemzeti" múlt emlékhelyeihez, köztük az Atilla-dombhoz kötik, a helyet elsősorban a gyógyulni vágyók keresik fel. A populáris vallásosság szinkretikus jellegét mutatja, hogy mindezek a narratívák (továbbá a következő fejezetben ismertetendő ún. ezotéria) mellett megfigyelhető a „hagyományos" népi vallásosság eszköztárának jelenléte is. 2001 tavaszán, gyógyulásáért hálából valaki egy Szűz Mária-szobrot, egy csokor virággal, illetve egy „urnát" helyezett el a dombon. Az átlátszó burkolatú urnában azóta is folyamatosan gyűlnek a szenteket ábrázoló naptárak, szentképek (4. kép). A hierofánia jelenléte Minden vallási jelenség egyik alapja a transzcendens, a „szent" megnyilvánulása a profán szférában, azaz a hierofánia. 1 5 Jelen esetben a transzcendens egyetlen, ám folyamatos megnyilvánulása az ún. gyógyító energia, amely a „szent" jelenségekhez hasonlóan „megismerhetetlen" és „értelmezhetetlen". 16 „A park területén megtalálható Osenergia részét képezik az ősi szakrális vonalak is, a Szent György vonal, a Ley vonal stb. A szakemberek még nem jutottak határozott következtetésre abban a tekintetben, hogy »ismert« energiákkal van e dolguk, vagy a megfigyelt sajátosságok és megnyilvánulások mögött valami alapvető erő húzódik meg. " I 7 Habár a „szent" - jelen esetben a gyógyító energia - alapvetően megismer12 Székely Anna - Szólik Ivett - Varga Emese: Tápiószentmárton. In Bedynski et al. (eds.): The Tree, the Well and the Stone. Sacred Places int he Cultural Space of Central-Eastern Europe. Warshaw, In Crudo, 2011. 171. 13 Uo. 14 http://www.gojmotorosok.hu/index.php?page=events¤tpage=3 Utolsó letöltés dátuma 2008.09.24 15 Ries, Julien (szerk.): A szent antropológiája. A Homo religiosus eredete és problémája. Typotex, Budapest, 2003. 42^14. 16 Voigt Vilmos: A vallási élmény története. Bevezetés a vallástudományba. Timp Kiadó, Budapest, 2004. 73.; Eliade, Mircea: A szent és a profán. A vallási lényegről. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1999. 8. 17 http://www.kincsemlovaspark.hU/hu/main_in/5/l.htm Utolsó letöltés dátuma 2008.10.06. 135
