Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. BŐDI ERZSÉBET Húsvét 2008-ban Csépén 1 Csepe Kárpátalján az Ugocsai-síkság egyik agrártelepülése a tiszántúli régióban. Ezért a falu képe alig tér el a szomszédos alföldi településekétől. Csepe az egykori szabad királyi jogokkal felruházott Királyházát és a vármegyei székhelyet adó nagyvárost, Szatmárnémetit összekötő országút mellett található. Ez az országút akár jelentős nemzetközi közútnak is számíthatna, de minősége miatt mai igényeknek nem felel meg. A múltban ezen az útvonalon nagyon élénk közúti kereskedelem folyt. Ám a jelenkori történelemben, az első világháború befejezésétől mind a mai napig két állam országhatára keresztezi. Ez a tény akadályozza még az emberek szabad mozgását is. Ezen az útvonalon tehát nem zökkenőmentes a közlekedés. A csepei lakosok legjobban azt fájlalják, hogy a határzárlat miatt nem tudnak szabadon még átgyalogolni sem a tőlük délebbre fekvő közeli szomszédos magyar falvakba. Az első világháború után a csehszlovák és román államhatár, majd a második világháború után a Szovjetunió és Románia, jelenleg meg az ukrán és román államigazgatás szab korlátot az emberek szabad mozgásának. A már kialakult történelmi útvonal nem szabad útlevél és vízum nélkül. Ezért Csepe a peremvidék egyik határtelepülése lett Kárpátalján. Településföldrajzi viszonylatban is egy zártabb kisrégió községének számít. Az ott lakók nem is reménykedhet abban, hogy valamilyen hatásra fejlődésnek fog indulni, netalán gyarapodik lakossága, mint ahogyan pl. a változásokat dinamikusan követő közigazgatási központok közelében található falvaknál tapasztalják. Vasútállomása sohasem volt. A legközelebbi Feketeardón épült, a falutól több mint 3 km-re. Csepe közigazgatásilag a Nagyszőlősi járáshoz tartozik. Nagyszőlős egyben közigazgatási, egészségügyi központjuk. Elég messzire esik Csépétől. Az emberek kénytelenek majd 30 km-t utazni, ha valamilyen ügyet el kell intézni, vagy ha orvosi ellátásra szorulnak. Aki nem tud személygépkocsival közlekedni, annak a faluból napjában csak egyszer, kora reggel induló autóbusszal van lehetősége eljutni Nagyszőlősre. Kívülről szemlélve Csépét, etnikai összetétele alapján jelenleg ukrán-ruszinmagyar faluként tartják számon. A második világháborút megelőző évtizedekre vonatkozóan magyar-ruszin községként említik. Még korábbról, 1851-ből Fényes 1 A tanulmány az OTKA K 68694 sz. pályázat támogatásával készült. 113