Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Előszó Nyolcadik konferenciát és tanulmánykötetet megérő sorozat már tekintélyt jelent, másfelől megtisztelő és felelősségteli feladatot a szervezőnek s egyben a kiadónak a feltételek további biztosítására. NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN. Számunkra, magyarok számára jelentés- és jelentőségteli megnevezés. Benne foglaltatik, hogy kozmikus tágasságú keretben megvalósuló, életrendező, életszervező és -dimenzionáló istenes mentalitás, kultúra a téma. A paraszti, falusi és mezővárosi, illetve köznépi rétegek által megélt hitélet. Nekünk kozmikus jelentőségű a Kárpát-medence is, a teljesség maga. Teljesség nemcsak térben és történelemben, hanem etnikai teljesség is. Egyfelől Európa kicsinyben, másfelől a Szent Korona hungarusaiként összetartozó népcsoportok együttese, sőt egysége. Ez magában hordozza, hogy a szükséges irány a nemzetiségiek és etnikumok felé is hangsúlyosan tájékozódni, részben az utódállamok bevonásával. Megtaláljuk ennek jeleit a kötetben, a Buda környéki németek, szlovákok, kishegyesi cigányok, erdélyi örmények, bánki szlovákok, Veszprém megyei zsidók, illetve zsidó néprajz vizsgálatában. A magyar univerzum bontakozik ki másfelől a határon túli magyarság kutatásában is: Nyugat-Bácska és a bánsági Begaszentgyörgy a Délvidéken, Moldva és Gyimes többek munkájában, felvidéki magyarok, határon túli palócok, a székelyföldi Karatna, Kárpátalja, illetve Ugocsa és szakrális emlékeinken keresztül az őrvidéki magyarság. A népi vallásosság színes gazdagságát fedezhetjük fel a tanulmányokban. A tér szakrális érzékelését, metafizikai távlatait, illetve szakralizálását kegyhelyek, búcsújáró helyek, vallásos kisemlékek és egyházi építészet, művészet elemző bemutatása képviseli több szerző több felekezetre kiterjedő művében. Az időben megmutatkozó szakrális minőséget az ünnepek sokféle szempont szerinti megközelítése sejteti meg velünk jó néhány tanulmányban. Szentek tisztelete, búcsús ünnepek, népénekek, imádságok, rítusok és néphitjelenségek, az ünnepekhez és szokásokhoz kapcsolódó tárgyalkotó kultúra, virágkoszorúk készítése, rózsafüzérek vizsgálata. A társadalmi szempontú témabemutatás is megjelenik több szerzőnél. 9