Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Kovács Flóra–Puskás Katalin: „Emelj fel helyzetemből, míg kegyelmed le nem jár...” Egy széki adventista asszony vallásos élete

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. 6 Mivel a viselet elhagyása széki vonatkozásban nagyon korán következett be, arra következtetünk, hogy ebben a felekezeti hovatartozás is szerepet játszhatott. 7 A közléskényszer mint a vallási élmény egyik megjelelnési (alap)formája. Lásd Voigt Vilmos összegzését F. Heiler rendszerezéséről. Voigt Vilmos: A vallási élmény története. Budapest, 2004. 212. 8 A művészet, mely nem fojtja el, nem tagadja le az érzelmeket, hanem éppen rá hivatkozva kiműveli, de nem engedi közvetlenül kitörni és megjelenni, hanem átteszi egy másik, egy mesterkélt világba, jelzéssé, hasonlattá, szimbólummá alakítva azt. (...) a művészet elemi lelki szükségletek kielégítésére jött létre, nem ráadás, fényűzés, a szabadidő értelmes eltöltésének a módja, hanem az egész társadalom „mentáihigiéniás technikája". Andrásfalvy Bertalan: A népművészet és a népismeret „haszna". In: Uő.: Hagyomány és jövendő. Népismereti tanulmányok. Lakitelek,2004. 100-101. 9 Részletek Tamás Zsuzsa kéziratából. 10 Küllős Imola a Magyar Néprajz V kötetében négy pontban foglalta össze a paraszti önéletrajzírók indítékait: 1. idegenek érdeklődése 2. példaadás, tanítás 3. panasz 4. lelki kényszer, az írás gyönyörűsége, menekülés. (Küllős Imola: Igaz történet, élettörténet, önéletrajz. In: Vargyas Lajos (főszerk.) Magyar Néprajz V Népköltészet. Budapest, 1988. 259-260.) Tamás Zsuzsa összegyűjtött szövegei között az önéletrajzi jellegű írások indítékainak elemzésekor a fentiekkel való megegyezést tapasztaltuk. 11 Lásd Példatár 2. 12 Tamás Zsuzsa szociális és lelki segítségnyújó tevékenysége alátámasztja Fehér Ágnes megállapítását: „A szabadegyházak működésénél ki kell emelni, hogy tagjaik számára biztonságos mikroközösségi formát jelentenek minden körülmények között." (Fehér Ágnes: Szabadegyházi közösségek vizsgálatának jelentősége, néhány szempontja. Vallási Néprajz 3. Bp., 1987. 150.) 13 Lásd Példatár 3-5. {Nem bizonyos; Felhívás; Jöjjetek Jézushoz) 14 „A paraszti irodalom első alkotásai gyakran verses formában jelentkeztek." (Küllős I. i. m. 260.) Tamás Zsuzsa szövegei (igaztörténet, élettörténet, naplóbejegyzés) műjajuktól függetlenül verses formában íródtak. 15 Ilyen felkérésre írt verse született az öregek találkozójára, amin ő maga is jelen volt. Lásd Példatár 6. 16 Lásd Példatár 1. 17 A füzetnek tartalomjegyzéke nincs, a versek címeit a füzetben található sorrend alapján közöljük a Példatárban. Lásd Példatár 9. 18 Ez igazolja Vöő Gabriellának azt a megfigyelését, hogy az erdélyi magyar adventista gyülekezetekben, az adventista felekezeti élet hatására nem tűnik el a nép kultúrához való ragaszkodás, az etnikai kultúra nem minimalizálódik; a vallási élettel kompatibilis kultúraértékeket továbbra is magukénak vallják. Vöő G. i. m. 413. 19 „ Ha ama napon Isten megkérdi > Hol van a nyáj, amit reád bíztam? < hát nekem a nyáj az én családom, hát ott kezdődik." (Tamás Zsuzsa 2005. július 24-én.) 20 A személyes és rituális ima közti különbséget vö. Heiler (1932) nyomán Lovász Irén: Szakrális kommunikáció. Budapest, 2002. 31. A személyes ima a szív és lélek kiáradása Isten előtt.; ezzel összefüggésben gondolhatunk neoprotestáns egyházak individuális imáira.