Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)
III. Szent szövegek, egyházzene - Medgyesy-Schmikli Norbert: XIX. századi népi kéziratos énekeskönyvek Gencsapátiból és Perenyéből
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Medgyesy-Schmikli Norbert XIX. századi népi kéziratos énekeskönyvek Gencsapátiból és Perenyéből A népi kéziratosok történeti, irodalmi, zenei és néprajzi értékeire, többféle stílusrétegére Erdélyi Zsuzsanna hívta fel több tanulmányában és előadásában a kutatás figyelmét. 1 A Vas megyei Gencsapáti község és leányegyháza, Perenye összesen öt darab értékes népi kéziratos énekeskönyvvel büszkélkedhet. A kéziratosok a XIX. század derekáról és második feléből származnak. Minden esetben az egyházi hierarchián kívül álló paraszti előénekesekhez, ún. szentemberekhez köthetőek. Az énekeskönyvek túlnyomó többségében mariazelli búcsús énekeket tartalmaznak. Az énekeskönyvek legősibb énekeinek és a celli zarándoklat dokumentumainak felvázolására törekszünk tanulmányunkban. Gencsapáti és Perenye a Gyöngyös-, illetve a Mocsvár-patak partján, Kőszeghegyalja festői táján fekvő községek, Szombathely közvetlen közelében. Gencs első említése Gench néven 1288-ból származik, a szomszédos Gyöngyösapátié pedig Apaty név alatt 1328-ból. Az Esterházy-család tulajdonában lévő Gencs 1907-ig a Németgencs, 1908-1942 között pedig a Nagygencs nevet viselte. Az 1810 és 1925 között a gróf Széchenyi-család tulajdonát képező Gyöngyösapáti községgel 1943-ban egyesítették, azóta viseli a ma közel 2500 lelket számláló falu a Gencsapáti nevet. 2 A gencsi plébániatemplom a zarándokok védőszentje, Szent Jakab apostol tiszteletére épült, melyet az 1674-es Tormássy Péter-féle canonica visitatio már megemlít, de középkori gótikus falmaradványokat is feltártak a kutatók. 3 A középkori alapítás tényét erősíti, hogy Gencsről elsőként 1421ből van tudomásunk plébánosáról, egy Tamás nevű pap személyében. 1683-tól viszont folyamatos a plébánosok névsora, akik Gencs mellett a két filiát, Apátit és Perenyét is ellátták. 4 A helybéli hívek lelki életét és munkáját a Szentháromság Társulat kovácsolta össze a XVIII. században. 5 A ma is látható templomot 1880-ban, eklektikus stílusban háromhajóssá bővítették 6 , amelyhez közel a Szent Rókus-kápolna látható. A ma 650 lelket számláló szomszédos Perenye község első írásos emléke 1333ból maradt fenn. A falu több tulajdonosváltás után 1549-ben a gróf Batthyánycsalád rohonc-szalónaki uradalmának szerves része lett. 7 Temploma Szent Ágota szűz és vértanú tiszteletére későbarokk stílusban, 1761-ben épült. Emellett Nepo61
