Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

III. Szent szövegek, egyházzene - Albert Ernő: Káromkodás. Csíki és háromszéki adatok

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. A XVII. században az alkirálybírók és esküdtek ellenőrizték a káromkodókat, verekedőket, tapasztalataikat jelentették, s a bírók ítéletét végrehajtották.

70 Általános utasítást fogalmaznak meg 1726. augusztus l-jén arról, bizonyára a nagyszámú jelentés miatt, hogy a káromkodóknak büntetését áthelyezik a megyék bírái kezébe.

71 A hadi törvényszék 1764. március 24-én német és magyar nyelven közölte, a katonáktól minden téren engedelmességet követel, a káromkodókat is bünteti.

72 Időközönként a főkormányszék rendeleteiben visszatért a büntetések ellenőrzésére. 1770. november 12-én ismételten közölték, hogy szigorúan megbüntetik az istenkáromlókat.

73 A káromkodás bűnének hangoztatása, az ellenőrzés fokozása ellenére Háromszéken azért panaszkodtak 1842-ben, hogy „senki káromkodót nem adnak fel".

74 A szintén háromszéki városban, Bereckben viszont 1849. szeptember 22-én döntenek úgy, hogy mivel „az égre kiáltó" káromkodások valósággal eláradnak, ellenük teljes szigorral lépnek fel.

75 8. 1. Megkövezés, halál Kezdhetjük azzal, hogy Mózes III. könyve 24. részében „káromlá az izraelbeli asszony fia az Isten nevét és átkozódék; ezért fogságba vetették mindaddig, amíg az Úr közli Mózessel akaratát. Az Úr azt közölte, hogy Mózes az ifjút vigye a táboron kívül, s ott a gyülekezet kövezze agyon", vagyis „aki szidalmazza az Úrnak nevét, halállal lakoljon, kövezze azt agyon az egész gyülekezet". És a befejező rész így hangzik: „Szóla azért Mózes Izrael fiainak, és kivivék az átkozódót a táboron kívül, és agyonverték azt kővel".

76 Az Erdély Országnak Három Könyvekre osztott Törvényes Könyvében - amelyre korábban is hivatkoztunk - megjelölve az 1538. és 1619. évet kimondják: a káromkodók ha „érdeme úgy mutatja, halállal-is megbüntettessenek".

77 Háromszéken, Szotyorban - nyilván a bibliai tanítás hatására — 1670 körül káromkodásért egy nemes urat, aki megrögzött káromkodó volt, megkövezésre ítéltek.

78 Korábbi években Erdély különböző helységeiben káromkodásért másokat is megköveztek. 1638-ban „Thoroczkai János nevűt..., az ki Kolozsvárott az magyar renden püspök volt, megkövezték az Krisztus ellen való káromkodásért". 1662-ben két megkövezési esetet is leírnak. 1675-ben határoznak, hogy a „lélek mondók", „az ördög lelkűvel, ördög attával, s efféle szitkokkal élők megh köveztessenek".

79 A bölöni lakosok 1690-ben a „boldogtalan állapotban való várbaszorulásnak idején" 17 pontból álló törvényt fogalmaztak meg az együttlét időszakára. Orbán Balázs arra hivatkozott, hogy a Thököly-féle betörés késztette menekülésre a falu és környéke lakóit.

80 53