Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Schleicher Vera: Nyaraló hívek, hívő nyaralók. Fürdőtelepi templomok és kápolnák a Balaton-parton I.

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. két úgynevezett „balatoni pasztorációs biztos" kinevezésére azzal az indoklással, hogy a „a Balaton partvidéke a fürdőszezon idején különös gondoskodást kíván."

17 A legfontosabb megoldandó feladat, amellyel ettől kezdve évről-évre, egészen Rótt püspök halálig a biztosoknak meg kellett birkózniuk, az égető paphiány volt. Ezt nem csupán a nyaralóként a szezont villáikban töltő családok számának növekedése gerjesztette hanem az ifjúsági táboroztatás révén a Balatonon egy-egy hetet eltöltő cserkész-, levente- és egyéb gyermekcsoportok

18 ellátása is, amelyet elsősorban tábori misék formájában lehetett megoldani. A nagyobb üdülőtelepeken, mint például Almádiban, Fonyódon vagy Balatonlellén nyaranta folyamatosan két kisegítő lelkészre is szükség volt, akiknek lakhatási és élelmezési költségét a helyi fürdőigazgatóságokra próbálta terhelni a püspökség.

19 A kisegítő lelkészek nyaralás fejében vállalták a munkát, de voltak olyan esztendők, amikor így sem sikerült elég jelentkezőt találni. A legnagyobb feladatot azonban a kápolnaépítkezések megszervezése jelentette. Az úgynevezett balatoni pasztoráció programjának megfogalmazása utáni időszakra esett a korszak kápolnaépítkezéseinek többsége, amelyet a Veszprémi egyházmegyei hatóság „a nyaraló közönségnek nyújtott ajándékként" tüntetett föl. Amint azonban egy kápolnaépítést kérelmező lelkészi levélből kiderül, az anyagi hátteret sokkal inkább a vallás és közoktatási miniszter által a külföldi kölcsönökből „balatonparti új plébániák templomainak építésére" kiutalt összegek és a vagyonos nyaraló hívek adományai biztosították.

20 A balatoni pasztoráció célkitűzéseire egy meg nem valósult ötlet, a Balatoni Katolikus Értesítő című szezonális újság tervezete világít rá. „Pihenés és üdülés közben is kötelez a tízparancsolat" - ez volt a tervezett címlap üzenete, amely a Balatont ábrázolta volna a tihanyi apátság épületével, s fölötte a kőtáblákat átnyújtó Istennel. (A tervezetet benyújtó egyik balatoni biztos В és С tervet is készített: az előbbi Jézust ábrázolta volna a háborgó tengeren, az utóbbi szintén Jézust, amint kiemeli a kétkedő Pétert a hullámokból). A Balatont metaforaként használó utalások a püspök első tervezett „Nyaraló közönségünknek" szánt vezércikkében is igen hangsúlyosak voltak: a déli part homokját a lélek beporosodásához hasonlítja, az északi part kopasz dombjait pedig az erények virágaitól megfosztott léleknek felelteti meg. Ez a Balaton-kultuszra és az idegenből jött nyaralók erősödő balatoni lokálpatriotizmusára építő hangvétel a nyaralók érzelmein keresztül kívánta megnyitni az utat valódi üzenete eljuttatásához: azaz a katolikus intézmények népszerűsítéséhez, melynek végső célja „hogy a vallásos élet folytonossága és gyakorlati folytatása egy napra se szenvedjen fennakadást azon címen, hogy a nyaralás alatt félre lehet tenni a vallásos életet."

21 A háttérben azonban más egyházpolitikai célok is sejlenek, mint ahogyan arra egy véletlenszerű esemény rávilágít. 1929-ben Izsák Aladár somogyjádi re412