Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Kovács Flóra–Puskás Katalin: „Emelj fel helyzetemből, míg kegyelmed le nem jár...” Egy széki adventista asszony vallásos élete

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Legfontosabb célja családjának, elsősorban fiainak és unokáinak való iránymutatás. Az útmutatás mellett erős vágy él benne, hogy valami maradandó értéket is hátrahagyjon családtagjainak. „Valamit adni szeretnék gyermekeimnek / Valamit, aminek látom, hogy örülnek / Amit évek múltával is megőrizhetnek (...)/ Néha-néha, méla csendbe, jusak eszetekbe!".

11 Ennek a motivációnak különböző megnyilvánulási formái - a fent említett kézirat másolása, és mindhárom fiának nagy pontossággal és hitelességgel elkészített, lemásolt miniatűr széki szobabelső - azonos lelki szükségletet elégítenek ki. Néhány verse istentiszteleteken is elhangzott. Az istentiszteletek után alkalmanként felolvasott belőlük az ottmaradó idős híveknek, akik további írásra bíztatták. Néha kölcsönadta a füzetét hozzá hasonló sorsú asszonyoknak, akiknél szintén hiányzott a családi béke, hogy nekik is lelki vigasztalást nyújtson. Eljuttatja a verseit az elesettekhez, a gyengélkedőkhöz, vagy akik valami miatt nem tudnak istentiszteleteken részt venni.

12 Nem kizárólag adventistáknak mutatja meg jó szívvel; „ (...) így adom egyiknek is másiknak is, de nem akarok dicskedni vele, csak úgy ajánlom". Családján, fiain kívül ezidáig csak nők olvasták írásait. „Inkább nőszemélyekkel vagyok kapcsolatban. Szeretek a Bibliáról embernek is beszélni, aki szereti Jézust, én nem bánom akárki, ha férfi, ha nő, szívesen." Az utóbbi években született írásaiban a missziózás szándékát is megtaláljuk.

13 Ez a motivációja annak a vágyának, hogy akár saját költségén is, kiadassa írásait. „Szeretném, hogy megörökítődjön. Hátha vannak még mások is hozzám hasonló helyzetben, akik még vigaszt találnának benne. Ha tisztán csak egy lélek térne meg, tisztán az is megérné nekem." 4. Az írás technikája és alkalmai Tamás Zsuzsa szövegei verses formát öltenek, ő maga is verseknek hívja őket.

14 Először fogalmazódik meg a szövegtörzs, a címeket utólag választja hozzájuk. „Amikor megírtam a verset, utána írok címet én mindig... Nem tudom én olyan pontosan megmagyarázni, olyan bölcsen kifejteni, de van úgy, amikor úgy jön belőlem." Az írásra elsősorban az esték és az éjszakák alkalmasak, leginkább téli éjszakákon jut rá ideje, de néha nyáron is tollat ragad. Elmondása szerint gyakran lefekvés előtt előkészíti a papírt és az írószerszámot, hogy álmából felriadva is le tudja írni feltoluló érzéseit, gondolatait. Az írás gyakori motivációja a belső lelki felindultság (pl. álombeli látomás), zaklatottság (pl. családi problémák, idegen környezet, honvágy). Túlfűtött lelkiállapotban született szövegeire jellemző, 386