Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Kovácsné István Anikó: „Tudom, hogy van egy Isten...” A népnevelés vallásos mozgatórugói székely és csángó népművészek élettörténeteiben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. egy nép a hagyományait elfelejti, akkor az a nép többet nem létezik. Ez a miénk, ezt nem lehet elhagyni, elfelejteni." A közönség kíváncsisága, érdeklődése, lelkesedése ad önbizalmat, erősíti kultúrájának értékes voltába vetett hitét. A szeretetteljes fogadtatás hatására tisztázódik benne, hogy a csángómagyar identitás bárhol a világban nyugodt lélekkel felvállalható.

27 „Mikor látom, hogy annyira szeretik, annyira odafigyelnek, s amikor jönnek, s kérdeznek, ez annyi erőt ad. S bizalmat, hogy tényleg a mi kultúránk nem elhanyagolt. Érdekes, különös kultúra, amit nem szabad elhagyni." A tudás átadása a felnövekvő nemzedék számára pedig belülről jövő kényszer, amire a nemzettudat kötelez. A gyerekek a jövő képviselői, irányítói, a kultúra hordozói. „Érzem, hogy nekem ezt muszáj átadni a gyerekeknek, mert ők a jövő, s most fontos, hogy kicsi korikban hallják ezt. Mert, amit most megtanul, életiben mindig oda viszonyít vissza, oda gondol vissza. (...) Ez kötelező nekem, hogy ne csak magamnak tartsam, hanem a gyermekeket is megtanítsam erre, ők a jövő, ha ők ezt nem tudják, akkor tíz év múlva senki nem fogja énekelni. Fogják a magyarországiak, de a miénket ki tanítsa vissza, mert az öregasszonyok kihalnak." A tanításhoz szükséges erőt a jó Isten segítségéből, a gyerekek tudásvágyából, fogékonyságából, hálájából meríti. A nyitottság megtapasztalása értelmet ad az önzetlen feladatvállaláshoz. „Most az utolsó üdőben a magyar órán figyelmezteti a szomszéd gyerek azt, aki rosszalkodik, hogy azért jöttél ide, hogy tanulj, nemhogy cserepeskedj,

28 engem zavarsz, menj haza. Annyira jó érzés volt ez nekem, hogy ők egyik a mást figyelmeztetik, nem kell én figyelmeztessem, hogy figyelj ide. Mikor ilyeneket látok, felejtek el minden fáradtságot, annyi erőt ad ez, anynyira jól esik. Olyankor érzem, hogy nem hiába foglalkozom vélik, megéri." 7. A neveléshez, hagyományátörökítéshez szükséges tulajdonságok A kiválasztott népművészek magatartása beteljesíti, illetve megerősíti azt az elvárást, miszerint a népneveléshez kitartó, próféta lelkű emberek

29 szükségeltetnek. A. M. az értékteremtés legfontosabb kritériumaként a céltudatosságot, egy életcél kitűzését látja. Az elképzelések megvalósításához pedig temérdek szeretet szükségeltetik. „Szeresd a népedet, szeresd azt a közösséget, amiben élsz. A legnagyobb dolog, hogy szeresd embertársaidat. Amit csinálsz, azt szeretetből tedd." Ugyanakkor egy háttérben maradó, nem az elismerésért, dicsőségért tevékenykedő lelkület segít a közömbösség, illetve az emberi irigység leküzdésében. „Sohase a te elsőbbségedet nézzed, hanem a közösségét. (...) Be tudjál simulni a közösségbe anélkül, hogy kiemelkednél."