Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)
V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Lanczendorfer Zsuzsanna: „A gyermek Isten ajándéka”. Egy keresztény bába hitvallása
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Már Bálint Sándor is leírja, hogy Szent Antal az egyik legnépszerűbb szentek egyike, akinek napja Szent Annával megegyezően kedd, „akit a hívek áhítatos bizalma a Csudatevő jelzővel ruházta föl."" Mint írja „meg lehet e két ájtatosság csöndes küzdelmét figyelni, úgy látszik azonban, hogy Szent Antal kerül ki belőle győztesen." 12 A „szentantal áhítatosság"-ról már Vajkai Aurél is ír: „Aki kilenc keddet böjtöl, amire tartja az jól végződik. Szent Antalt kérjük pártfogónknak, hogy legyen szószólója Istennél." 13 A szentet az anyasághoz kapcsolja a „beszélő csecsemő csodája", a karján a gyermek Jézussal való ábrázolás is. 14 Persze a szent vőlegényszerző erejéről sem feledkezhetünk meg: „...szokás lejárni Páduai Szent Antalhoz ... aki ilyenkor (t.i. kedden d.e.) megy, annak vőlegényt szerez bizonyosan, még ezen a farsangon Szent Antal" - írja Tömörkény István. 15 Bács-Bodrog vármegyében férjjósló napnak tartották. 16 S ha arra gondolunk, hogy a szülés alatt a reményvesztettség érzése is gyakran jelen van, akkor jobban érthető, hogy hozzá imádkoztak. S. Lackovits Emőke Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton-felvidéki falvakban című könyvében olvashatjuk, hogy Páduai Szent Antal „az elveszett ügyek és elveszett tárgyak, a reménytelen esetek patrónusának tartanak, akihez közbenjárását kérve nemcsak a katolikusok, hanem a reformátusok is szívesen fordultak, s fordulnak." 17 A Hozsannás könyvben is találhatunk Szent Antalhoz szóló imádságot, amely alatt az alábbi ajánlást olvashatjuk: „Bármily bajban". 18 A szent mai kultuszára világít rá Pusztai Bertalan tanulmánya, amiben egy 1998-ban készített interjút közöl, amelynek „középpontjában egy Szent Antalnak felajánlott máriaradnai fogadalmi kép áll". Az írás bemutat egy bánsági, középkorú magyar nemzetiségű asszonyt, aki a szent közbenjárásának tulajdonította gyermeke egészséges világra jöttét. 19 Erzsi néni ismeri azt a szokást, hogyha elveszik valami, Szent Antalhoz kell imádkozni, és ha meglett, pénzt kell bedobni a templomi perselyébe: „Persze, ígértem is a Toncsinak, majd meg kell adnom." „...a bába szülés körüli tevékenységéhez, ha azonos vallású volt, mindig hozzátartozott az imádkozás, a segítségkérés, a különböző szentelmények használata, így szentelt gyertya, szentelt víz, tömjén, olvasó, templomkulcs, harangkötél, stb. Különösen a nehéz szüléskor vettek igénybe mindent, ami hitük szerint jobbra fordíthatta akár a kilátástalannak tűnő helyzetet is." - írja Deáky Zita. 20 Bába Erzsi néni a szülés alatt mindig imádkozott, és Szűz Mária és Szent Antal segítségét kérte. „Az volt az első. Senkise vette észre, én mindig magamban imádkoztam. Ha csöndbe voltunk, akkor mindig egy Üdvözlégyet, vagy egy Miatyánkot elmondtam. Többször is a szülés alatt. Ha kritikusabb dolgok voltak bizony mondtam: csak most segíts Istenem, Szűzanyám. Főleg akkor, amikor egyedül kellett megoldani, mikor nem volt orvos." Megkérdeztem azt is, hogy esetleg a bábaképzőben mondta - e valaki, hogy imádkozzanak is? „Az iskolában nem 352