Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Lanczendorfer Zsuzsanna: „A gyermek Isten ajándéka”. Egy keresztény bába hitvallása

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. egyház között. A szülés után ellátta az újszülöttet (fürdette, öltöztette, tisztába tette) és az édesanyát (megvizsgálta, lemosta, öltöztette, ágyat húzott). „Az anyához első három nap, naponta kétszer mentem, 6-7 napig jártam oda. Nem engedtem felkelni, tetőtől talpig, reggel, este fürdettem. Tudták már mikor jövök, volt már meleg víz. Lavórban vagy kis teknőben a kisbabát, aztán jött az anya, aztán a szoptatás. Mindig két szoptatás között mentem, hogy lehessen szoptatni." A faluban jó kapcsolata volt a korábban ott működő öreg bábával, de elmondása szerint semmit nem tanult tőle: „Csak azt tudtam, amit az iskolában tanultam és a kórházban gyakorlaton szereztem." A környékbeli szülésznőket is ismerte, de nem volt szokás szakmai tapasztalataikat kicserélni. Sok mindenben azonban másként végezte a munkáját. Régen a szülés alatt fájdalomcsillapítóként a falusi bábák gyakran pálinkát, szeszt adtak a vajúdó anyának. Erzsi néni ezt nem alkalmazta. „Korábban adtak, sőt még a fájási idő alatt is adtak pálinkát. De én elleneztem. Az én időm alatt, még zugba sem ittak, megtartották a tanácsomat." A bábák régen, ha a gyermek feje deformálódott „megigazították." 7 Erzsi néni ezt a szokást nem követte, mivel úgy tartotta: „ez magától is helyre jött." Elődjével ellentétben ő más sorrendben látta el az anyát és a gyermeket: „Konfliktus nem volt köztünk. Én meghallgattam, hogy korábban hogy csinálta, de én azt se mondtam, hogy jó vagy rossz. Az öreg bába néni először az anyát tette rendbe, az anyára figyelt jobban." A babát a szülés után rögtön odaadta az édesanyának. „Megfürösztöttem a kisbabát, bepólyáltam. Odaadtam a mamának és utána láttam el a szülő nőt. Nem úgy, mint a korábbi

8 bábák, vagy a kórházba. Nem vót lemosdatva az anya. Szülés után rögtön lemosdattam, tetőtől talpig, a lába ujját is. Külön hideg vízzel az arcát. Tisztaruhát adtam rá, az ágyat tisztára tettem. Hála a jó Istennek (lekopogja) még hőemelkedései se voltak az asszonyaimnak. Pedig annak idején sok gyerek, gennyes hólyagos fertőzéssel, szájpenésszel jött haza a kórházból." Azt tapasztaltam, hogy minden olyan módot helyesel, ami az anya és gyermek kapcsolatát erősíti, és a szeretet kifejezése, megnyilvánulása. Erzsi néni ismeri a kórházakban már elterjedt rooming-módszert. „Nagyon egyetértek vele, hogy ezt ma alkalmazzák. Szerintem jobb, hogy az anyával együtt van. Jobban tudja szoptatni, jobban ragaszkodik a gyerekhez. Ez éppen úgy, mint a házi szülések. Nem úgy van, mint régen volt, hogy a gyerekek egy nagy hodályban bent vannak. Egyik sír, fölsírja a másikat. Itthol ott van az anya mellett, és ha sír a gyerek, fölveheti, megszoptathatja, és akkor jobban jön a tej. Nem úgy, mint azelőtt volt a kórházba 24 óráig nem tették mellre. Nem is volt tej, nem is tudtak szoptatni, vagy mellgyulladást kaptak." Az interjúból kiderült, hogy régen minden anya tudott szoptatni. „Nem volt olyan anya, aki azt mondta volna, hogy én nem tudok szoptatni. Zsuzsikám te tudtál szoptatni, ahogy mondtad, három évig is. Ha visszagondolsz, aki szeretet349