Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Pilipkó Erzsébet: Egyházi fogadalomtétel Kárpátalján

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. kivételével „semminemű szeszes italt" nem fog fogyasztani. A semminemű jelző a közelmúltban került a fogadalomtétel szövegébe, annak a gyakorlatnak az ellensúlyozására, hogy a fogadalomtevők között akadtak olyanok, akik a sört nem sorolták a szeszes italok közé, és fogadalmuk alatt is fogyasztották. Az írás az egyén saját kezű aláírásával — a lelkész véleménye szerint

6 - növeli a fogadalomtétel súlyát, komolyságát, nagyobb erővel, ráhatással bír, és különösen jó hivatkozási alap az esküszegőkkel szemben. A görög katolikus egyházban tett fogadalomtétel szakrális környezetben, a templomban történik, és a fogadalomtevő az eskütétel alatt kezét az evangéliumos könyvön tartja. A pap nem készít írást a fogadalomtételről, hanem adott szinten felvilágosítja a hozzá fordulókat a szertartás komolyságáról, felelősségéről. A zománcképekkel díszített, bordó, bársonnyal bevont, impozáns evangéliumos könyvről elmagyarázza, hogy „az evangélium görög szó, magyarul 'jó hír', Krisztus életét tartalmazza, és mikor eskü alatt ráteszi a kezét, ez ugyanolyan mintha Krisztussal fogna kezet, ezért nagyon kell vigyázni, mert őt, a papot, becsaphatja, de az Istent nem..."

7 A pap részben azért sem hagy „írásos nyomot az ügyről", mert a fogadalomtevők egy része - a cigánytársadalom képviselői - felekezetileg más egyházhoz tartozik. A gyakorlat azt mutatja, hogy a betűt a cigányok amúgy sem tartják sokra, azonban a szertartás ritualitása, a görög katolikus templom berendezése, a szentképek, a lobogók, a kereszt stb. mélyen meghatja és elérzékenyíti őket: „... én úgy esküdtem, mondom, a palást rajta vót a papon, minden, és mondta, és mondta azt a dogot s én meg a kezemet oda kellett tenni az evángáriomra (evangéliumra), ez úgy vót..., ...még bekönnyezett a szemem, mikor engem megáldott, bizonyisten..."

8 A görög katolikus pap véleménye szerint a cigány, ha felfogadja, hogy adott ideig „alkoholt nem vesz a szájába", azt be is tartja, mert fél az esküszegés következményétől. A túlzott alkoholfogyasztás miatti fogadalomtevők a magyarok és a cigányok esetében többségében férfiak. A házastársi hűségről tett fogadalomtétel azonban kizárólag az asszonyokat érinti, és csak a cigányoknál fordul elő. Egyik alaphelyzet, amikor a férj vagy élettárs kétségbe vonja asszonya házastársi hűségét. Ebben az esetben az asszony, hogy hitelét visszaállítsa, vagy maga kezdeményezi, hogy az oltár előtt fogadalmat tehessen hűsége bizonyságául, vagy a férje, illetve élettársa kötelezi erre: „...én má vótam esküdni az orosz (a görög katolikus) paphoz, a férjem azt mondta, hogy más férfival megcsaltam, oszt elmentem felesküdtem neki, a pap meg felavatott engem, hogy nem igaz, minden rendbe van, a férjem meg má megnyugodott ezután, ...a férjem nem vót ott, a nászomva mentem, a férjem mondta, hogy az jöjjön velem, mert ű félt jönni ... Odamentem, s azt mondtam, tisztelendő uram, az én férjem megfített, rám fogta, hogy én mással vagyok, ű (a pap) meg azt mondta, tessék bejönni a kápolnába, és ott megesketett ..." 341