Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Pilipkó Erzsébet: Egyházi fogadalomtétel Kárpátalján

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Pilipkó Erzsébet Egyházi fogadalomtétel Kárpátalján „ ... az evángáriomra esküdtem, úgy vót..." „...Esküszöm, s ha hamisat szólok: Se földben, se mennyben ne lehessek boldog, Föld kidobja testem, ég kizárja lelkem: Ama sebes örvény hánytorgasson engem. " /Arany János: A hamis tanúi Az egyházi fogadalomtétel általánosan ismert Kárpátalján. Erről a sajátos jelenségről először Bölcsföldi András tudósított 1989-ben a Reformátusok Lapjá-hzn: „Az önmegtartóztatás a Lélek gyümölcse" címmel.

1 Néhai dr. Molnár Ambrus, mátraházi esperes az 1990-es évek elején pedig video-dokumentum filmet forgatott egy alkalmilag előforduló felfogadásról Visken. Küllős Imre a Vallási Néprajz 9. kötetében ugyancsak a viski felfogadás kapcsán azt vizsgálja, hogy ez az egyedülálló szokás milyen módon illeszkedik a református egyházfegyelem rendjébe. A viski felfogadás egy alkoholellenes fogadalomtétel, amelyet bizonyos személlyel a református lelkipásztor előtt, tanúk jelenlétében tesznek, hogy meghatározott ideig tartózkodni fognak a szeszes italok fogyasztásától.

2 К felfogadás adatait a lelkipásztor írásba foglalja, amelyet a „felfogadó" és tanúi is aláírnak. Tapasztalati tény, hogy a fogadalmak túlnyomó többségét betartják. Sajátos jelenség, míg korábban a fogadalomtevők általában iszákos emberek voltak, akik Isten segítségét kérve ily módon próbáltak megszabadulni nem kívánt káros szenvedélyüktől, addig a rendszerváltást követően a megváltozott életformák egy új „felfogadóréteget" termeltek ki a munkaképes férfilakosság körében. Ok azok, akik külföldi, többnyire magyarországi idénymunkára utaznak, és így felfogadásuknak köszönhetően megőrizhetik absztinenciájukat. Sőt, vannak brigádvezetők, akik csak olyanokat szerveznek munkára, akik felfogadnak, biztosítva ezáltal a munkamorált. Előfordult, hogy egyik évben Visken közel hetvenen „fogadtak fel". К felfogadás jelenségét az egykori Ugocsa megye északnyugati csücskében elterülő magyar etnikumú, vegyes felekezetű Salánkon vizsgáltam, amely közel három és fél ezer lelket számlál, körülbelül fele-fele arányban görög katolikus és református. A közel félszáz lelket számláló ugyancsak magyar anyanyelvű cigányság többsége (formailag) a református egyházhoz tartozik.

3 „Ki a cigány?" társadalmi, szociológiai, etnográfiai stb. szempontú meghatározásaira itt most nem térnék ki, a vizsgált lokális társadalmon belül az adott réteg körülhatárolá339