Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Tánczos Vilmos: A moldvai csángók népi vallásosságának kutatása (Kutatástörténeti összefoglaló)

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. A csángó legendamesék kutatásával FARAGÓ JÓZSEF foglalkozott, akinek egy diószéni mesemondótól, Baka Andrástól gyűjtött meséi nyomtatásban is megjelentek,

102 egy másik, 1958-ban elkészült jelentős csángó mesegyűjteménye

103 pedig nyomdakész állapotban kéziratban maradt. 2. 9. Vallásos elemek egyéb folklórműfajokban A vallásos világkép elemeivel egyéb folklórműfajokban is találkozunk. Az egyetlen kifejezetten vallásos tárgyú magyar népballadának, A mennybe vitt leány balladatípusának sok moldvai változata is van,

104 de más csángó népballadákban is az átlagosnál gyakoribbak a vallásos motívumok. Hasonló a helyzet a szokásköltészet különböző műfajaival (pl. lakodalmi költészet, az uralás és a hejgetés

105 rítuszövegei, karácsonyi köszöntőversek stb.). A hiedelemvilág archaikus elemeit vizsgáló kutatók gyűjtéseiből és tanulmányaiból (DIÓSZEGI VILMOS,

106 BOSNYÁK SÁNDOR,

107 P. DACZÓ ÁRPÁD-LUKÁCS,

108 HARANGOZÓ IMRE,

109 HALÁSZ PÉTER

110 stb.) arra derül fény, hogy a moldvai csángók világképében együtt, egyetlen egységes tudati rendszerben vannak jelen az ősi hitvilág és a kereszténység vallásos-mágikus képzetei. Ez a szinkretizmus a vallásos-mágikus hátterű népi orvoslási gyakorlatból is, így a ráolvasásások használatából is kiderül. A szerelmi varázslások és a jóslások során végzett rítusok tisztán mágikus jellegűek, alig tartalmaznak vallásos elemeket. A jövő befolyásolásának különféle vallásos-mágikus technikáira vonatkozóan DIÓSZEGI VILMOS,

111 KALLÓS ZOLTÁN,

112 BOSNYÁK SÁNDOR,

113 CSOMA GERGELY,

114 HARANGOZÓ IMRE

115 végeztek gyűjtéseket, és jelentettek meg közleményeket, de ezekkel a jelenségekkel érintőlegesen más területek (pl. hiedelemvilág, halottas szokások, etnobotanika, archaikus népi imák stb.) kutatói is találkoztak. 2. 10. Vallásos mentalitás, vallás és identitás Bármennyire is meglepő, a moldvai csángók vallásos mentalitásának módszeres vizsgálata ugyancsak nemrég kezdődött el. Amint ez a kutatásokból kiderül, a vallásos meggyőződések a mai deszakralizálódó világban is alapvetően határozzák meg az erkölcsi értékrendet és az érvényben lévő jogszokásokat. Több faluban végzett kutatás alapján erre a következtetésre jut KOTICS JÓZSEF, aki egyik tanulmányában

116 a közösségi társadalmi kontroll mögött álló erkölcsi értékrendet vizsgálja. A legfiatalabb kolozsvári kutatók közül ILYES SÁNDOR a megesett lány vallásos-szimbolikus hátterű büntetőrítusaival,

117 KOVÁCSNÉ ISTVÁN ANIKÓ a leányanya közösségi megítélésével és büntetésével,

118 PETI LEHEL a romló idő középkori szemléletben gyökerező képzetével,

119 továbbá a lopás fekete mágiával való kezelésével,

120 KINDA ISTVÁN a csángó falu papjának közösségi kontrollsze321