Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Peti Lehel: Offenzív mágikus rítusok a moldvai csángó falvakban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. tása ugyancsak aszályt okoz („megköti az esőt"). Ha pedig valaki úgy hal meg, hogy elmulasztja bűneit meggyónni, az a túlvilági életben a pozitív ontológiai státusszal rendelkező örökéletről mond le. A titok rituális felfedése, amely napjainkban a moldvai csángók körében is egyre inkább a hivatalos vallásosság keretei között zajlik (gyónás), megtisztulást biztosít az egyén számára. Ez ugyanakkor a kozmikus rendet is visszaállítja, a közösség megszűnik a normaszegő miatt a különféle csapásoktól szenvedni. Ez a magyarázata annak, hogy a lopást nem csupán a megkárosított, de az egész közösség is személyes ügyeként kezeli, mivel nemcsak a társadalmi struktúra bomlik meg a szociális, etikai és morális egyensúlyvesztéssel, de az istenség és az ember közötti kozmikus harmónia is válságba kerül. A profán történések titokban tartása megsérti a közösség értékrendjét, veszélybe sodorhatja azt, míg az egymásról való tudás, a tudás megosztása koherenciát, szolidaritást, realitást termel.

26 Mircea Eliade szerint az archaikus társadalmakban a profán események titokban tartása kockázattal jár. Ha a felfedése általi rituális megtisztulás elmarad, az eltitkolt cselekedetek által előidézett mágikus erők idővel az egész közösségre veszélyt jelentenek.

27 A bűn tehát nem csak önmagában, hanem az elrejtése általi szertartásbeli hiba miatt válik iszonyú tetté, az offenzív démoni erők energiaforrásává. Ennek megakadályozására Moldvában egy olyan büntetőrendszer aktivizálódik, amely mágikus (szimbolikus), ill. jogszokásbeli elemeket ötvöz a papok által működtetett büntető-metódusokkal. A fentebb közölt narratívából láthattuk, hogy Trunkban az egyház vagyonát károsító személyt a falubeliek azért akarták megverni, mivel titkolt tette miatt jégeső pusztított a falu határában. A papi átok hatására marginalizált helyzete stabilizálódott, a falusiak isteni ítéletnek tartották azt, hogy a tehenén kényszervágást kellett alkalmazni, a húsát ezért nem hasznosították, hanem a falu dögös kútjába vetették. A tolvajt egyéni átkozódással is büntethetik. Egy klézsei asszony a következő átokformulát mondta a tyúkjait ellopó tolvajra: „Atyám verd meg őt, aludjanak meg a kezei, hogy többet ne tudjan lopni!"

28 A papi átok rituális, istenítélet jellegű formái legitimálják az egyéni átkozódást és az egész erre épülő rendszert.

29 5. A fekete böjt A bűnös mágikus úton előidézett szankcionálásának másik formája a fekete böjt (ráböjtölés). Ellentétben az átkozódással, amely egész Európában fontos része volt a boszorkányság falusi rendszereinek, ez a fajta „fekete böjt" az európai kultúra újkorában igen ritka jelenség: szinte egyetlen alkalmazási területe éppen a balkáni (romániai) boszorkányság.

30 Bárki megcsinálhatja, ha követi a rítus által előírt mágikus cselekvések sorozatát, de vannak specialistái is. Ezek többnyire a moldvai társadalom egyik sajátos rétegéből, a májkák (apáca) közül kerülnek ki.

31 297