Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Lengyel Ágnes: A szombat és az „első szombat” kultusza a népi vallásosságban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. A kereszténységben az engesztelésnek az a felfogása, mely napjaink paraliturgikus gyakorlatát is jellemzi, legelőször a franciaországi Lourdes-ban merült fel, 1858-ban. Ekkor Mária, a Szeplőtelen Fogantatás hittitkának kinyilatkoztatása mellett bűnbánatra, a bűnösök megtéréséért végzendő imádkozásra szólított fel, azaz engesztelésre. Az engesztelés szó azonban csak 1917-ben, Mária fatimai megjelenésekor hangzott el. A Mária-látomásokat átélt pásztor gyermekek ennek hatására szinte szakadatlan imádkozásba és vezeklésbe kezdtek, mert Szűz Mária azt kérte tőlük: „Imádkozzatok sokat, nagyon sokat, és hozzatok áldozatot a bűnösökért, mert sok lélek a kárhozatra kerül, mivel nincs aki áldozatot hozzon és imádkozzon értük." Ebben a felszólításban megfogalmazódik az engesztelés lényege, és ez tekinthető később az egész világra kiterjedő engesztelés meghirdetésének.

32 Az engesztelő imaórák szombati napon való megtartása az 1929. évi fatimai kinyilatkoztatással függ össze. Szűz Mária ekkor a világ és Oroszország Szeplőtelen Szívének való felajánlása mellett kimondottan szombat napra kérte az első szombati engesztelő szentáldozást: „Azért jöttem, hogy a világ felajánlását kérjem Szeplőtelen Szívemben s az engesztelő szentáldozást a hó első szombatján." Az első szombat jámbor gyakorlata ennek nyomán világszerte elterjedt. 1949-ben a Boldogasszony-év búcsújárásainak folytatásaként a budapesti Actio Catholika minden első szombaton Béke Királynője ájtatosságot rendezett a főváros valamelyik plébániáján.

33 Napjainkban katolikusoknál bevett szokás az első szombati gyónás, áldozás megtartása. Az első szombat megtartásán kívül a jelenések, üzenetek hatására kibontakozott napjaink népi vallásosságában egy meghatározott időrendhez, a hét, illetve a hónap bizonyos napjaihoz kötődő engesztelő imádkozási gyakorlat. A Jézus Szíve kultuszhoz tartozó első pénteken kívül a hónap első csütörtöké is kitüntetett nap, melyet az egyház az oltáriszentség tiszteletének szentelt. Általában szentórával ünneplik. A balassagyarmati előénekes ezeket figyelembe véve akkor tartatja meg az első szombatot, ha megelőzi a hónap első, csütörtöké, pénteké is (gyakran tartják ezért az imádkozást valójában a hónap második szombatján). Hetente csütörtökönként a „Szeretetláng"-ba.n kinyilatkoztatott kérés alapján tartanak imaórát. Az imacsoportok tagjai éves beosztás szerint évente egy-két alkalommal elvégzik a csütörtök éjjeli szentségimádást, azon hagyomány szerint, hogy „az Isteni megváltó egykor megjelent boldog Alacoque Margitnak s ezeket mondta neki: Kívánom tőled, hogy minden csütörtökön éjjel 11—12 óráig a földig hajolva imában töltsd ezt az órát, hogy részed legyen abban a fájdalomban, amelyet az Olajfák-hegyén a halállal küzdve átszenvedtem és ezáltal megengeszteljed haragomat a bűnösök iránt." 34 Sok helyütt tartanak imádkozást minden hónap 13-án, a fatimai jelenések emléknapjain. 275