Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Ács Anna: Egyházfegyelem egy bakonyalji falu református gyülekezetében a XVIII. században

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. 2. Verekedés, veszekedés 3. Valamilyen ünnepség, vacsora lehetett Dobszai Ferencnél (1855-ben), a közös alkalmon többen jelen voltak. A vacsora közben Dobszai János elkezdett vesze­kedni, káromkodni, sőt hajbakapott a házigazdával és a tanítóval. A presbitérium az ügy miatt Dobszai Jánost meghívta, beidézte a gyűlésre, és őt verekedés miatt, istenkáromlásért keményen megdorgálta. A falu bírája, Ádám István is jelen volt, és ő is keményen megdorgálta, és hátorozottan fellépett a helytelenkedő személy ellen. 4. A presbitériumhoz Jakab János (1825-ben) panasszal fordult. Panaszkodott vejére, mivel az nem becsüli őt, és nem engedelmeskedik neki. A veje, Mészáros Ferenc szerint apósa pofozza őt, káromkodik, gorombáskodik vele, sőt anyósa és felesége is csúfolni szokták őt. Ügyüket megvizsgálták, és a presbitérium véleménye szerint Jakab János és felesége, lánya nem hiba nélküliek, ezért megfeddték őket. A vő, Mészáros Fe­renc pedig könnyen gondolkodó, szófogadatlan, anyósát és apósát nem becsüli. Emiatt kemény büntetésre volna méltó. A presbitérium egyik tagja azonban vé­delmére kelt, és pártfogásába vette, ennek ellenére keményen megdorgálták és kötelezték a kibékülésre. 3. Családi gondok 5. A gyülekezet presbitériumához panasszal fordult Pápa János is (1829-ben). A panaszos fiával nem tudott megegyezni, aki állítása szerint szidalmazta őt és csúnyán bánt vele. A vita a földek miatt is folyt. Pápa Ádámot beidézték, ő bevallotta tettét, és elismerte a vádakat. A presbi­térium erre keményen megdorgálta, és felszólította őt a kibékülésre. Kezdetben Pápa Ádám nem igazán hajlott a békülésre, amikor azonban őt a világi bíróság­gal fenyegették, akkor már hajlandó volt erre, és a családban így ismét helyreállt a béke. 6. Egy 81 éves bácsi, Dobszai Máté (1851-ben) panaszkodott testvérére, János­ra és fiára Józsefre. A panaszok szerint szidják őt, káromkodnak és semmit sem adnak neki. Az Egyházi Tanács kihallgatta Dobszai Máté testvérét és fiát, ők azonban a vádakat tagadták, sőt szerintük Dobszai Máté jelenlétükben állandóan dohog. A presbitérium meghallgatta mind a két felet, és mindegyiküket megdorgálta és elbocsátotta. 267

Next

/
Oldalképek
Tartalom