Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - S. Lackovits Emőke: Megszentelt helyek, gyógyító és csodaforrások a Veszprémi Római Katolikus Egyházmegyében, különös tekintettel a Bakonyra és a Balaton-felvidékre

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. szentkúthoz érve, a feszület mellett elmenve, azt megsimogatták, majd a Szűzanya szobra előtti vasrácsot kinyitották, a friss virágokat ide, a feszülethez és a tölgyfához elhelyezték. Az oltárként is szolgáló asztalkára gyertyákat tettek, meggyújtották, majd a Fájdalmas Rózsafüzért imádkoztak az előimádkozó vezetésével, minden tizedet valamely nemes célért felajánlva. Ezt követően imádkoztak még a misszióért, énekeltek, majd eltették a rózsafüzéreket. Beszélgettek, ittak a szentkút vizéből, azután hazafelé indultak. Útközben pihenésképpen az Irgalmasság Rózsafüzért mondták, majd az Ágoston-keresztnél az Űrangyalát imádkoztak, a lourdesi jelenést és a Golgotával kapcsolatos énekeket énekeltek, amelyek kéziratban terjednek. Ezt követően pedig elbúcsúztak egymástól, megállapodva a következő találkozás időpontjában. Ebben az esztendőben Magyarok Nagyasszonya vasárnapján délután 3 órakor szentmise is volt a szentkútnál, amit a helyi plébános celebrált. A kis oltárt gyönyörűen feldíszítették, a szobrokhoz, feszülethez friss virágokat tettek, gyertyákat gyújtottak. 65 fő vett részt a szertartáson. (8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17. kép) Somogy megyében Somogybabod szentkútjának vize 1845-ben egy szeme világát elveszített ácsmester látását adta vissza, aki hálából szentképeket vitt ki a kúthoz, amelyeket a fákra szegezett és hirdette a környéken a víz gyógyító erejét. Sokan felkeresték a kutat, sőt, körmenetekben, zászlókkal zarándokoltak ide az egész század folyamán.

32 Adánd és Kaposgyarmat szentkútjainak vizét ugyancsak csodálatos gyógyulásokkal hozták összefüggésbe, így gyógyító erejűnek tartották mindkettőt.

33 Legnagyobb számban a területen azok a szent kutak találhatók, amelyeknek szentkúttá válásában a döntő szerepet az játszotta, hogy megszentelt helyen, templomrom, kolostorrom, elásott harang, kápolna, kereszt közelében tört forrásuk a felszínre. Ilyen szentkút található Veszprém megyében Szöcön, Kemenesszentpéteren, Pápasalamonban, Zalameggyesen, Monostorapátiban; Zala megyében Nován, Hagyárosböröndön és Letenyén, de a már említett, csodás gyógyulásairól híressé vált Csatáron is, hisz a kút közelében a középkorban bencés apátság állt, amelynek már csupán romjai maradtak meg. Somogy megyében pedig Balatonszabadiban, Öreglakon, Bonnyán, Törökkoppányban, Somogysámsonban ismertek ilyen szent kutak.

34 Valamennyi közül talán legérdekesebb a monostorapáti erdőben, a középkori Almádi Apátság bencés monostor és templom közelében feltörő szentkúti forrás története. A helyiek szerint fedett volt a forrás „be vót bótóva" - mondják és a bolthajtás alatt, mint egy kis kápolnában, szentképeket helyeztek el: Jézus Szíve, Mária Szíve és a Szent Család festett képét. Az 1930-as évekig ezek teljes épségben láthatók voltak itt, ahogy arra egyik adatszolgáltatóm pontosan emlékezett. A szentkút környéke kora tavasszal fehérlett a hóvirágtól, az apátiak ide jártak ki 228