Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - Demeter Éva: A csíkszentkirályi „Jézus-őrök” viselkedése, magatartása Nagyszombaton

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. leszerelt katonák és gyakran kerültek sorra. Érzékeltették, hogy milyen nehéz lehet teljesíteni ezt a szolgálatot, ha kevesen vannak. A csoport becsületét a komoly legények védték meg: okulva a történtekből, átvállalták az őrt-állást a mise idejére. Ennek érdekében változtattak a szokás forgatókönyvén: bizonyos időintervallumra szerepet cseréltek a soros és a várakozó őrök. A falu számára tehát egy ideális képet mutattak a csoport egészéről. Másfelől viszont kiadják a kívülállóknak (gyűjtőknek) a társaikat, a múltra vonatkozóan nem tartják fenn az ideális képet a csoportról. Úgy tűnik, ezeket a komolytalan fiúkat társaik vették rá arra, hogy eljátsszák az egyes szerepeket a szokás forgatókönyve szerint.

15 Ennek ellenére úgy értékeljük, hogy a szokás nem csupán szerepjáték. A szentsírnál zajló folyamatos ájtatosság a mélyhitű katolikusok olyan megnyilvánulása, amit semmiképpen nem sorolhatunk a húsvéti szokások tartalomtól kiüresedett forgatókönyvének kategóriájába. Az őrök ehhez kapcsolódnak a sajátos feladatukkal. A komoly legények, akiknek a viselkedése nem kirívó, a saját vallásos érzületüknek megfelelően cselekednek. Mivel a szokás bizonyos részei a templomban zajlanak, azok a normák lépnek életbe, amelyek a templomban tartózkodásra általánosan érvényesek. Érdekes, hogy a templomajtón kívül zajló események során lazult meg a fegyelmezett viselkedés. Az átvállalt őrséggel is azt előzték meg, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan ne sértsék meg a csoport tagjai a templomi viselkedés normáit. Kevesen vannak, akik nem veszik ezt komolyan, ezek szokásban való részvétele egy szerep eljátszása. Pozsony Ferenc megállapítása szerint lelki igény él a Szentsír őrzése iránt, bár fakul az ebben való részvétel élménye.

16 5. Feladatkörök A szentsír őrzésén kívül több más feladatot is ellátnak a legények. A templomkert összes kapuja és a templom minden bejárata mellé kétfelől fenyőfákat állítanak (8. kép). Bent a templomban szintén fenyőfákkal ékesítik az oltár két oldalát. Ezeken 2005-ben semmiféle dísz nem volt.

17 Mivel ezekről törték le a hívek a szentelt ételes kosárra a kereszt alakú ágakat, nagyobb fenyőágakat is hoznak és a bejárat két oldalára, a földre teszik, hogy ne a fákat csonkítsák meg. Kisebb méretű fenyőfát tűznek az egyházi személyek, a plébános, a harangozó, a kántor és a megyebíró kapujára kétfelől. A fenyőfák kivágásához engedély szükséges, a bárcát a saját pénzükből fizetik ki. A vízszenteléshez szükséges edényeket előkészítik, megtöltik vízzel (9. kép). A feltámadási mise előtt a harangozó tüzet gyújt a templom mellett. A gyülekező gyerekek tartják fenn a tüzet. A legények tartják szemmel a tűz köré összegyűlt gyermekeket. 171