Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

III. Szent szövegek, egyházzene - Szikszai Mária: Szent Antallal kapcsolatos archaikus népi imák

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. A 3, 6, és 8. sz. imaszövegek teljesebbek, és ugyanabban a sorrendben sorolják a három kiváltságot: betegség, kár, nyomorúság. A 4. sz. a betegséget elhagyja, az 5- sz. a nyomorúság helyett nyavalyát említ, de a sorrendet ezek is betartják. Egyedül a 7. sz. cseréli fel a kiváltságok sorrendjét, de közben mindháromról említést tesz. A fentiek alapján fontosnak tartom kiemelni, hogy: - a Bosnyák Sándor által lejegyzett klézsei szövegben a második, „Elindula..." kezdetű szövegrész egyáltalán nem szerepel - a 3—8. számú szövegekben egységes a kiváltságokról alkotott kép - az imák második része, az „Elindula..." kezdetű az officium hatásán kívüli eredetet sejtetnek - feltehetően egy olyan időszakból származnak, amely megelőzte az officium elterjedésének korát (XVII. század) Az „Elindula..." kezdetű imák szövege leginkább a ráolvasásokkal rokon. Legtöbb ilyen kezdetű szöveg ebben a műfajban jelenik meg. Valaki, betegség, keresztény szent, Mária, Jézus stb. elindul és útján találkozik másvalakivel, akivel beszélgetést kezdeményez. Ezt követi egy záróformula, amelyben megfogalmazódik a ráolvasás célja („térj meg, térj meg" stb.) Ez a séma ráillik a Szent Antallal kapcsolatos ráolvasásokra, de az „Elindula..." kezdetű archaikus népi imákra is. Tánczos Vilmos következtetéseire reflektál 2002-ben megjelent könyvében Grynaeus Tamás. Meglátása szerint az említett imák két elkülönített része (azaz a dialógusra épülő és az officium hatását mutató) közül a „Felmene az Atyához, Fiúhoz és Szentlélek Úristenhez" szakasz archaikusabb. Gryneaus úgy véli, hogy itt nem az Antal és a karján ülő gyermek Jézus dialógusáról van szó,

23 hanem Antal „fölmegy az égbe" és az ottaniakkal folytat párbeszédet. Ezt bizonyítandó az Anjou-legendáriumra hivatkozik, ahol az egyik kép azt mutatja be, hogy hogyan emelték az angyalok Antalt a levegőbe. Ez a jelenet az egyik szepesszombati táblaképen is megjelenik. És, teszi hozzá Grynaeus, a páduai Antal életéből nem ismerünk „mennyben járásáról szóló legendát".

24 Az Antal levegőbe emelésének motívumánál érdemes megállni egy pillanatra. Valóban, a páduai Antal életéből nem ismeretes hasonló jelenet.

25 A remete szent életéből azonban ismeretes a levegőbe emelés jelenete. És bár ez a téma nem tartozott a leggyakrabban megjelenített motívumok közé, fennmaradt néhány ritka festmény, amely a remete levegőbe emelését jeleníti meg. Ezek közé tartozik a szepességi és az Anjou legendárium illusztrációja. Hieronymus Bosch hármas oltárának egyik oldalsó táblaképe talán a leghíresebb azok közül, amelyek ezt a felemelést ábrázolják.

26 Mindezek mellett kérdéses, hogy a remete repülésének motívuma ezekre az illusztrációkra vezethető vissza. Úgy vélem, nem vezet messzire, ha egy motívumot