Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - Olosz Katalin. Unitárius iskolások karácsonyi és húsvégi veszekedő versei

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. VIII. Húsvéti veszekedő vers Tíz- tizennégy éves gyermekek ünnepi öltözetben: szürke posztó kabát, fehér harisnya szintén posztóból, keményszárú csizmában, mindkettő bottal, - tisztességesen köszönti a ház gazdáját s engedelmet kérnek egy vers meghallgatására. (Más egyéb maszkírozás nincs, mert a világtól elzárt falukon abban az időben nem igen láttak színi előadás[t], csak egy-egy kóborgó komédiást, s így nem volt honnan sajátítsák el. 1. (botjára támaszkodva) Húsvét innepére most jött egy zsidó pap, Azt beszéli hogy ott olyan hosszú egy nap Hogy egy kapás egy nap száz forintot is kap Kétszáz vékás földet egy arató lecsap. 2. (gúnnyal) Látom jó barátom, hogy az eszed jól jár, Ország hazugjának beállanod nem kár. Aratni, kapálni oda takarodjál, (az ajtóra mutat) Mert ott ezer napból áll azt mondják egy nyár. 1. Zsidó ország, mondják, sok embernek káros, Mert ott a gonoszság napokkal határos Egy szóval kimondom: a rossz rosszat pároz Félek, hogy hirtelen elsüllyed a város. 2. (az együgyűt adva, közönnyel) Ma tán pünkösd napja amint gondolkozom, Én szívemben azon nem is sajnálkozom, Mert karácsony elmúlt és nem szánakozom, Szép tavasztól én nem vonakodom. 1. Tán megrészegedtél, hiszen ma húsvét napja! Amint mondja a magyarok papja, Látszik, hogy lehajlott eszed kalapja, Vagy kezedbe forgott boros hordó csapja! 2. (gúnyosan) Haragszol-e pajtás? tedd le haragodat! Nehogy, ha mégis haragszol, harapd a hasadat, Vagy jobb lesz ha hallgatsz, befogod a szádat,* Mert tudlak, hogy ki vagy, ismerd meg magadat!