Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - Lukács László: A karácsonyi jászol, a karácsonyfa és az adventi koszorú megjelenése a szakrális térben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. ban már 1804 kutatóponton regisztrálták az adventi koszorút, csupán 13 helyen volt ismeretlen, amely viharos elterjedést, a szokás intenzitásának tizenhatszoros növekedését jelenti. Felekezeti különbséget nem észleltek: a katolikus egyház a protestáns területről származó szokást teljesen átvette. A második világháború óta a katolikusok a templomban meg is szenteltetik az adventi koszorút. Ausztriai elterjedtségének 1804 kutatópontjából 862-ben csak néhányan várták adventi koszorúval a karácsonyt. Ez elterjedési területének majdnem a felét jelenti, ahol az adventi koszorú a XX. század közepére még nem vált olyan általánosan befogadottá, mint a karácsonyfa. Legintenzívebben elterjedt a nyugat-keleti irányban nyitott Duna-völgyben, főként Felső-Ausztriában, a főútvonalak mentén, a folyóvölgyekben. Ezzel szemben Alsó-Ausztria északi felében, Kelet-Stájerország, Karintia és Dél-Tirol számos vidékén előfordulása szórványosnak mutatkozott, ahol gyakran csak a templomban, iskolában vagy néhány háznál jelent meg. Meggyökereztetésében elsőrangú szerepe volt a városoknak és a társadalmi szempontból vezető, képzett rétegeknek. A parasztság lassabban fogadta be. Elterjesztésében főszerepet játszott az egyház: 332 kutatóponton a plébános vagy más egyházi személy vezette be. Az iskola 266, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) szervezetei 42 helyen gyökereztették meg. A maradék Gl kutatóponton a németországi bombázások elől menekülők, a kibombázott német családok, Németországból érkezett vendégek, onnan hozott feleségek osztoznak. Végül nem elhanyagolhatóak a családi lapok karácsony előtti számaiban megjelent cikkek sem, amelyek az adventi koszorú elkészítéséhez adtak ötleteket, tanácsokat. Az elterjedtség területét és intenzitását bemutató 9. számú térképet megelőzi az Osztrák Néprajzi Atlaszban a 8. számú térképlap, amely az adventi koszorú megjelenésének időpontját ábrázolja. E térképlap bizonyítja, hogy az adventi koszorú ausztriai elterjedése szempontjából döntő jelentőségű volt az Anschluß (1938-1945) időszaka, amelyben a Németországgal való kapcsolatok intenzívvé válása elősegítette az onnan származó szokás ausztriai elterjedését. Ausztriai elterjedtségének 1804 kutatópontjából csupán 186-ból jelezték, hogy az adventi koszorú náluk csak 1945 után jelent meg.

75 A német és az osztrák néprajzi atlaszok megjelenését követően az adventi koszorúról Hermann Bausinger írt összefoglaló tanulmányt, amelyben a szokás kialakulásával kapcsolatban közölt újabb, addig ismeretlen adatokat. Bausinger kutatásaiból megtudtuk, hogy a legkorábbi adventi koszorú, amelyről feljegyzések, visszaemlékezések maradtak ránk, Johann Hinrich Wichern evangélikus lelkésztől, a hamburgi evangélikus nevelőintézet {Rauhes Haus) alapítójától (1833) származik. Wichern nevelőintézetében már a kezdetektől az advent első vasárnapi istentiszteleten a dicséret szövegének felolvasása közben az orgonánál sorban 133