Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Lanczendorfer Zsuzsanna: „A gyermek Isten ajándéka”. Egy keresztény bába hitvallása

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Lanczendorfer Zsuzsanna „A gyermek Isten ajándéka". Egy keresztény bába hitvallása A gyermek érkezése nagy öröm, tisztesség volt egykor. A gyermeket áldásnak, a meddőséget pedig Isten verésének tartották. A bába a falu egyik fontos személyisége volt, aki a legszentebb alkalomkor, az élet megszületésénél, egy új élőlény világra jötténél segédkezett. A bábákról, cselekedeteikről, azok megáldásáról már a Bibliában is olvashatunk.

1 A bábának mindig nagy volt a felelőssége: két életért is — néha többért is - felelt. Mint ismeretes, a korábbi századokban az édesanyák gyakran belehaltak a szülésbe. A szülés így mindenképpen veszélyes eseménynek számított. Kisalföldi gyűjtéseim alkalmával több bába nevét hallottam, tudtam tevékenységükről.

2 Ilyenkor eszembe jutott, hogy gyermekkoromban ismertem egy bábát, akivel gyakran találkoztam anyai nagyanyám szülőfalujában, Felpécen. Többször hallottam, mikor mondták: „jön a bába néni, góla néni". Akkor már ő, mint asszisztens dolgozott az orvos mellett. Néprajzosként később többször felkerestem és faggattam erről a szép mesterségről. Mivel rokonom — édesapám második unokatestvére -, a kényesebb témáknál is könnyen megnyílt nekem. Tevékenységéről 2002-ben írtam egy tanulmányt, amelyben bemutattam pályaválasztásának okát, tevékenységét.

3 Kitértem a születéshez kapcsolódó szokásokra, hiedelmekre, vizsgáltam azt is, hogy más-más felekezetnél, illetve a bábás, valamint kórházi szülésben voltak-e eltérések. Ajánlásomra, azóta két filmfelvétel is készült Felpéc utolsó bábájáról. Az egyik, a szakma elismert kutatója, dr. Deáky Zita néprajzos irányításával, a másik Pozsgai János riporter vezetésével.

4 Előadásomban most arra keresem a választ, hogy Dukkon Jenőné, Erzsi néni hivatását, tevékenységét mennyire és milyen irányban befolyásolta vallásossága, mély katolikus hite. Erzsi néni ma is gyakorolja hitét, a Bibliát is gyakran olvasgatja: „1846-os német nyelvű Bibliám van. A gót betűket jobban olvasom, mint a latint, mert így tanultuk Bakonygyiróton, a szülőfalumban."

5 Dukkon Jenőné, Erzsi néni Budapesten szerezte meg képesítését a szülésznőképzőben 1952 és 54 között.

6 Fél éves gyakorlatát a győri kórházban végezte, és 1954. április elsején a „téti-járasba", a sokorói-dombság egyik falujába, Felpécre került. Felpécet, Kajárpécet, valamint a környező tanyákat látta el. Kerékpárral „rádlival", majd később motorral járta körzetét: „Motoros bába voltam. Azt mondták: Jön a motoros bába néni." A faluban bába néni-пек, gólya néninek szólították, és szólítják a mai napig még a nálánál idősebb asszonyok is. 347