Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Szigeti Jenő: Az újprotestáns egyházak kialakulása a XIX. században Erdélyben és a Parciumban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. A népi vallásosság történetének egyik izgalmas fejezete az, hogy ez a folyamat hogyan bontakozott ki Erdélyben és a Partiumban. Az első újprotestáns közösségek a XIX. század negyvenes éveiben indultak el a nép legmobilabb rétege, a vándor iparos-legények között. A külföldet járt vándoriparosok hamar kapcsolatba jutottak Svájcban vagy Németországban a belmissziói gondolkodásmódú, szabadegyházi gyülekezetekkel, amelyek gyakran szociális segítséget jelentettek és egy, az otthonról hozott régi, puritán gyökerű hitnek megfelelő kegyességet valló, hiteles közösségnek tűntek. Elég itt a nazarénusok

4 és a baptisták

5 több forrásból ismert indulására utalni. A nazarénusok első magyarországi képviselői közül való Denkel János, aki 1839 nyarán Svájcban ismerkedett meg S. H. Föhlich tanításaival. Róla tudjuk, hogy erdélyi származású lakatos legény volt, aki Pest-Budán buzgón hirdette az új tanokat. Annyit tudunk róla, hogy 1847-ben „Oláhországba utazott."

6 Forrásaink nem beszélnek róla többet. Az első pesti nazarénus csoporthoz tartozott egy Kertész András nevű iparos-legény is, aki Lippán és környékén terjesztette a hitet, majd Nagyszebenbe költözött és itt németesítette a nevét Gärtner-re, végül Medgyesen telepedett le, ott is házasodott meg. Vele élt még itt a városban egy Filippi nevű atyafi. Az volt a terve, hogy végképp otthagyja mesterségét, és az evangéliumot prédikálja, de ez a terve meghiúsult.

7 Klein János nevű nazarénus Szebenben nyitott műhelyt, de munkájuk eredményéről nincsen jelenleg adatunk. Temesvárnak is fontos szerepe volt az 1860-as évek első felében, a nazarénus misszióban. Szeberényi Lajos Zsigmond tudósításából arról értesülünk, hogy „a külföldről bejött órások" csempészték be ide az új hitet.

8 A nazarénus órásmester neve Irion Keresztély volt. A nazarénus csoportnak 1864—1866 között sok üldözést kellett elszenvednie. Erről a Szegedi Hírek című lap 1864 decemberében ezt írta: „A nazarénusok Temesvárott még mindig mozgolódnak. Folyó hó 10-én is a városkapitány egy összejövetelüknek nyomába jött, s azt szétoszlattatá. A jelen voltak, számra harmincan, vizsgálat alá vétettek, s további nyomozások rendeltettek el."

9 Fejes István 1866-ban azt írta, hogy a temesvári nazarénusok közül „mintegy hatvanan befogattak."

10 Az üldözések nem törték meg a temesvári nazarénus gyülekezet lendületét. Amikor 1876. február 12-én először terjesztették fel a Vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a Krisztusban hívő nazarénus gyülekezetek hitvallását, a temesvári nazarénus gyülekezet vezetője, mint a felekezet tekintélyes képviselője, Sorg Willibald is aláírja a felterjesztést.

11 Temesváron, Aradon, Nagyváradon egészen napjainkig fennmaradtak a nazarénus gyülekezetek. Egy, még 1968-ban elvégzett kutatásom szerint a tagságnak kb. 60 %-a magyar nemzetiségű volt, míg 40 %-a román és kb. 3000 lélek lehetett a számuk.

12 A baptista egyház első terjesztői is iparos-legények voltak. Erdélyben az első hírnök Rottmayer János (1818-1901), asztalos mester volt. 1865-ben Pesten 303