Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)
Szacsvay Éva születésnapjára
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Egyházi és Vallásosság Gyűjteményt vezeti. Fő kutatási területétől, amely a népszokás, néphit, népi vallásosság, mentalitás és a népművészet vizsgálatát jelenti, nem tért el és a legnehezebb körülmények között sem hagyta magát eltéríteni. Néprajzosként meghatározó számára a terepmunka, amelyhez kiterjedt levéltári kutatás kapcsolódik, kiegészülve alapos, széleskörű szakirodalmi ismeretekkel. Történeti vizsgálaton és összehasonlító elemzésen alapulnak feldolgozásai. Terepvizsgálatokat végzett a megnevezett témákban Budapest környékén: Tinnyén, Pócsmegyeren, Tahitótfaluban, Dunabogdányban, azután Somogyban, Bán völgyében, továbbá Mezőkövesden, Szatmárban, Erdélyben pedig Kalotaszegen (Bánffyhunyad, Kalotaszentkirály, Méra) és a Szilágyságban (Szilágyszér), valamint a moldvai magyarok között (Lujzikalagor, Bahána, Gorzafalva, Külsőrekecsin, Pusztina). Több OTKA munkának is tagja volt, sőt témavezetője („Összehasonlító és elemző vizsgálatok az eltérő felekezetű és etnikumú csoportok vallásos szokásairól, hétköznapi és ünnepi magatartásáról"). Dunabogdányi kutatása négy generáció történetére és háztartásának monografikus feltárására terjed ki. 1972 óta jelennek meg publikációi szakmai periodikákban, tanulmánykötetekben, monográfiákban, számuk meghaladja a hetvenet. Önálló köteteit a bábtáncoltató betlehemezésről és a Néprajzi Múzeum üvegképeiről írta, amely munkái alaptanulmányoknak számítanak, a további kutatás számára megkerülhetetlenek. Megjelenés előtt áll egy forráskiadványa, amely XIX. század eleji prédikációkat tartalmaz és része a „Vallási Motívummutatók" könyvsorozatnak. Szacsvay Éva azok közé a nagy felkészültségű, igényes és alapos, minden részletre kiterjedő vizsgálatokat végző kutató-muzeológusok közé tartozik, akik, tudományszakunk szomorúságára, egyre kevesebben vannak. A néprajzi jelenségeket összefüggéseikben vizsgálja, látja és láttatja, amelynek részei a tárgyak is, hisz a népéletet, annak jellemzőit nem lehet csupán kiragadott részletekkel megmutatni, meghatározni. A teljességre törekvésből fakad monografikus igénnyel végzett kutatói tevékenysége, legyen az egy aprónak tűnő, vagy időben, térben kiterjedt jelenségre irányuló vizsgálat. Minden munkáját igényesség, pontosság, alaposság, szigorúság és a minden részletre kiterjedő figyelem jellemzi. Amikor egyetlen sajátosságát szeretném megragadni tudományos tevékenységének, akkor a lényegét legtalálóbban azzal fejezhetem ki, hogy a protestáns etika alapján áll ez a munkásság és ez az élet. Ennek pedig lényege az Isten dicsőségére végzett munka. Itt nincs különbség munka és munka között, minden rá váró és minden elvállalt munkát értett/ért alatta. Akinek pedig ez az etikai alaptétel vezeti az életét, az minden munkáját ennek szem előtt tartásával végzi, minden tevékenységét ez hatja át. Önmagával szembeni szigorúság és igényesség a két sarokpontja. Ilyen embernek ismertem meg Szacsvay Évát. Az egyéniség formálódásában a családi indíttatás nem hagyható figyelmen kívül, ami nyilván esetében is komoly szerepet játszott. 8