Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Corol Artur: Altorjai Márton Miklós deák feljegyzései, 1702–1734

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Tölcséres Jánosné tehát csak egyike volt azon altorj ai római katolikus személyeknek, akik nem mindig teljesítették az egyházközség tagjaira háruló kötelezettségeket, kétségbe vonták az egyházi személyek és az egyházközség választott világi tisztségviselői illetékességét bizonyos kérdésekben, nem törődtek bele a megyeszéke általi megbélyegzettségükbe, elvetették a hivatalos egyház — közvetve tehát a szinte színkatolikus faluközösség által is — szentesített rendet, normákat, szertartásokat és elképzeléseket, miközben rendi besorolásukat illetően teljes mértékben elfogadták a székely faluközösség világi értékrendjét. Talán nem kellene túl nagy merészség ahhoz, hogy egy hithű katolikus asszony megnyilvánulásait férje gyanítható, de egyelőre nem bizonyítható polgári származásával és / vagy a protestáns eszmék befolyásával próbáljuk összefüggésbe hozni, de ez a kérdés kívül esik témánk keretén. (Altorja a XVIII. század első harmadában - mint ma is - gyakorlatilag színkatolikus község volt. Márton Miklós deák az akkor még minden valószínűség szerint ortodox (görögkeleti) valláson lévő oláhokon kívül mindössze három nemkatolikus személyt említ: egyikük ráadásul friss jövevény. A XVIII. század első harmadában Altorja lakosságának kb. 8-10%-át sorolták az oláhok közé. Az oláhnak tartott görögkeleti vallású zsellérek csoportja a faluban élő reformátusokéhoz hasonlóan az altorjai megyeszéke jurisdictiója alá tartozott. Az „oláhoknak" és a kálvinistáknak a katolikusokéhoz hasonló megnyilvánulásaira és mentalitására is találunk példákat Márton Miklós deák feljegyzései között. Az oláhokat a nevük alapján lehet azonosítani, a reformátusoknál Márton Miklós feljegyezte a felekezeti hovatartozásukat, csupán a szintén biztosan nemkatolikus Kerekes Istvánról nem tudjuk, melyik felekezethez tartozott.) Melléklet Márton Miklós deák feljegyzései

45 1ÓÓ0 [34. lap] Anno 1660 die 5 Április Végeztetett, mivel az leg belső Caemiterium az kő kerittésen belől kárára vagyon mind Templomunknak, s-mind az kő kerittésnek, azért a' modo deinceps senki az leg belső temető helybe ne temetkezzék hanem ha egy forintot le tészen az Templum számára, de úgy az is hogy közéi Sirt ne ásasson az kő falhoz Sub poena fl. 12. Ezt az Ecclesia prothocolumából írtaim] ki.

46