Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Varga Éva Teréz: Remete Szent Pál fiai Pápán

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. ismert tanító fr. Csuklich Mihály volt.

43 A ház tagjai 1669-ben kérelmet intéztek a káptalanhoz, hogy az iskolába alkalmas tanítót küldjön, aki egyben presbyter (misés pap) is. Nagyon hangsúlyozzák a kérés teljesítését, mert megengedhetetlen, hogy a szónoknak kell az iskolamester dolgát is elvégeznie. A káptalan a tagok csekély száma miatt nem tudta a kérést teljesíteni. 1772-ben a pálosok következő kérvénye is eredménytelen maradt. Csak 1698-ban nyílt mód az óhaj teljesítésére. Ekkor Turóczy Bertalant küldték Pápára iskolamesternek. A schola valószínűleg az előkészítő osztályon kívül az I. és II. osztályokat, esetleg az algimnáziumot is magába foglalhatta. Mindezt egy tanár a scholarum magister vezette. Az algimnáziumról határozottan csak 1721-ből van adatunk. Ekkor Szigethy Antal, aki már 1716-tól az iskolát vezette, lett a syntaxis, fr. Marton Hilárion pedig a parva magistère. Ettől az időponttól egészen 1761-ig mindig két tanára volt az iskolának. Ekkor a meglévő négy osztályhoz még kettőt: a poétikát és a rhetorikát csatolták. Ezeket egy tanár tanította, s ettől az időtől vált az intézet nagygimnáziummá. 1761-ben az iskolaépület bővítésére is sor került, három osztályteremmel. Ezekben tanította 16 éven át három pálos tanár a hat osztályt. 1777-ben Mária Terzia Ratio Erducationis-ának bevezetésekor

44 a pápai hat osztályú gimnáziumot három osztályos grammatikai iskolává minősítették vissza. Ez nem kis problémát jelentett a tanulók számára, akik így el lettek volna zárva tanulmányaik folytatásától. A pálosok kísérletet tettek az igények kielégítésére.

45 A helyzetet tovább súlyosbította a német oktatási nyelv és a tandíj bevezetése. II. József megszüntető rendelete végül mindent keresztül húzott. A pálosok a tanulók tudásának és emlékezetének fejlesztése mellett tanításukban mindig is nagy hangsúlyt fektettek a magyar nyelv művelésére. Mindegyik osztály köteles volt évenként egy színielőadást tartani. Az első és második osztály egy-egy vígjátékot magyarul, a harmadikosok két latin deklamációt mutattak be. Ezeken kívül farsangi alkalmakkor egy vagy két vígjátékot adtak elő a tanulók.

46 A kiemelkedő oktatási gyakorlat mellett külön említésre méltó hogy a Pápai philosophiai és theologiai iskolában hetenkénti, hónapos, év eleji és év végi vitatkozásokat tartottak. Ez utóbbiakra a bakonybéli bencés tanárok és növendékeik jöttek Pápára vitatkozónak. A Bakonybéli vitatkozásokra viszont a pálosok mentek ki.

47 II. József rendelete nyomán 1786-ban a pálosok iskoláját bezárták. A pápaiak mindent megtettek ennek megakadályozása érdekében, az épületet mégis katonák szálláshelyéül jelölték ki. Szerencsére katonák nem jöttek Pápára, végül a város megkapta elemi iskola céljára. A megszüntetett gimnáziumnak a város lakói hamarosan nagy hiányát kezdték látni. A vármegyétől kieszközölték, hogy néhány szobát a volt pálos kolostorban elkülöníthessenek. Itt kezdődött meg a gimnáziumi oktatás. Kelemen György a felsőbb, Rikóty Pál az alsóbb osztályo-