Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

II. Egyházművészet - Felhősné Csiszár Sarolta: XVIII. századi úrasztal terítők a délvidéki és burgenlandi református egyházakban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. vászon abroszok használata, a selyem kendők, rendszerint jegykendők egyháznak adományozása. Az 1817-es leltár az egyházak többségében még úrihímzéses térítőket is említ, volt, ahol több darabot is, amelyek között a részletes leírás alapján valószínűleg még XVII. századiak is lehettek. Általános volt a térítőket arany és ezüst csipkével eldolgozni, de a csipkével sokszor az anyagot is díszítették. Karancson pl. „...van egy ennek előtte veres, selyemmel ki varrott, de már egészen fejérré lett keszkenője, van egy másik hasonlóképpen arannyal kivarrott fejér keszkenője,"

3 Arany csipkével szegélyezett és díszített selyem keszkenőket ajándékozott pl. gr. Teleki Klára a haraszti és a szentlászlói, kórógyi gyülekezeteknek 1776-ban.

4 Összességében tehát Horvátországban 11 működő és felmérhető református egyházközséget találtunk, összesen 209 darab templomi textíliával. Ezek között mindössze 1 darab volt XVIII. századi. 20 darab XIX. századi, kettő ebből Rétfaluból való és évszám nélküli ugyan, de anyagát tekintve igen korai, a XVIII-XIX. század fordulójáról való. A többi, 187 darab XX. századi. 1999-ben Szlovéniában folytattuk a munkát. Itt összesen 15 egészen új terítőt írtunk össze. Mindössze három településen élnek elenyésző számban magyar reformátusok. Csekefalván az evangélikus templomba járnak, nincsenek saját klenódiumaik, térítőik. Szerdahelyen szintén az evangélikusokkal együtt használt templomba járnak a református hívek. Itt két térítője van az egyháznak, amit közösen használnak, egy egészen új bordós-lila bársony és egy fehér necc terítő. Egyedül Szécsiszentlászlón van külön református templom, a vele egybeépített irodával. Itt az egyháznak 13 darab egészen új térítője van. 2000-ben Burgenland következett. Itt, Felsőőrön működik az egyetlen református egyház. 1681-től, az egyház újjáalakulásától kezdve ez az egyházközség lelkészével együtt egyedül gondozza az egész térség hitéletét. Nem csak a reformátusság gondjait vállalta fel, de összefogta az itt már ekkor szórványban élő magyarságot is. Az egyház tulajdonában 36 darab terítőt és templomi kézimunkát találtunk. Közöttük van 2 darab évszámos, 1 darab évszám nélküli XVIII. századi terítő, 10 darab XIX. századi terítő, amelyből 4 darab a század legelejéről, 4 a század második feléből való, 22 db a XX. századból, ebből a század első feléből 2, a többi a század utolsó harmadából való. Az egyház iratai között két nagyon komoly leltárt találtunk. Az egyik az 17341751 közötti időszakban adományozott térítőket és egyéb textíliákat tartalmazza.

5 A másik összeírás 1873-ból való. Nagy kár, hogy a XVIII. századi leltárban szereplő 20 darab terítő közül egyetlen darabot sem őriztek meg. Különösen a sok szép, selyem kendőből és 469