Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

II. Egyházművészet - P. Szalay Emőke: Ónedények a vajdasági református gyüleketekben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. A magyarittabéi keresztelőkancsó viszont már az új stílusra, a klasszicizmusra utal. Legfőbb jellegzetessége a viszonylag sima vonal, a kis talapzaton ülő test, amely még őrzi a barokk forma kissé körte alakú testét. Ugyancsak az előzmé­nyekre mutat vissza a tagolt kiöntő csőr, amely a csőrös kannák szájának formai megoldását utánozza. A kancsó fülén a kardot és mérleget tartó angyal lábánál I betű, a másik oldalon elmosódott a jegy. Esetleg felvetjük, hogy Fauser János munkája 32 (8. kép). Különleges formájú a gyülekezet másik ónedénye. 33 A kis kerek talpból emel­kedő gömbös testből szűk kiöntőcsőr hajlik ki S vonalban. Tagolt, kerek fedele csavaros. A test egyetlen tagolását a közepe alatt húzódó kettős vésett sáv adja, ez alatt helyezték el a hosszú feliratot, amely szerint egy kecskeméti lakos csinál­tatta az edényt a pacséri eklézsiának. A füle hosszú szalagfül, amelyre gömbös billentőt helyezett a mester. Ez az elem ebben az esetben nem tölti be az eredeti funkciót, a fedél felemelését, legfeljebb a kéz támasztását szolgálhatja (9. kép). Az edényhez hasonlót csaknem harminc évvel korábbról ismerünk. A bé­kés megyei Öcsödnek adományozott egy szintén kecskeméti lakos egy hasonló edényt, amelynek szélesebb a talpa és a szájpereme, ugyanakkor a fedele hasonló kerek fogójú és a fülén is ott van a gömbös billentő. Az edény három koronás rózsás jeggyel ellátott, amely azt bizonyítja, hogy magyarországi készítésű. Min­denesetre figyelmet érdemel és további kutatásra ösztönözhet az, hogy két ilyen különleges formájú edény Kecskeméttel van összefüggésben. A református egyházban előforduló másik alapvető ónedény forma a tál, ame­lyet kenyérosztó tálként használtak. A pacséri gyülekezet edényének formája igen sajátos, ugyanis karimájának széle karéjos illetve csúcsban végződő elemekkel tagolt. Díszítése a peremen a szokásos egyszerű két pálmalevéllel övezett GTS PNS 1729. évszám. 34 Félköríves karéjokkal tagolt szélű tálak a XVIII. század elején Svájcból ismertek, ezek voltak a címeres tányérok. 35 A tányér hátoldalán két beütött jelzés, G В névbetűvel, eszerint a XVIII. század első felében működő nagyszebeni mester munkája 36 (10. kép). A magyarittabéi gyülekezet kenyérosztó tányérja teljesen egyszerű, dísztelen asztali edény, hátán a három jelzés szerint az említett Fauser János budai ónön­tőmester munkája. 37 A pacséri gyülekezet másik óntáljának jelzése jelenleg feloldhatatlan, de koro­nás rózsa jelzése alapján feltehetően magyarországi munka. 38 A pacséri gyülekezet még egy óntálat őriz, amelyet keresztelőtálként használ­nak. Az ovális edény jelzés nélküli, formája alapján a XVIII. századra tehető a készítési ideje, ekkor jelent meg és terjedt el ez a szabályos körtől eltérő ovális forma. Jelenléte a református templomi edények között ismét arra példa, hogy világi edények kerültek templomi használatba 39 (11. kép). 459

Next

/
Oldalképek
Tartalom