Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)
II. Egyházművészet - P. Szalay Emőke: Ónedények a vajdasági református gyüleketekben
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. A magyarittabéi keresztelőkancsó viszont már az új stílusra, a klasszicizmusra utal. Legfőbb jellegzetessége a viszonylag sima vonal, a kis talapzaton ülő test, amely még őrzi a barokk forma kissé körte alakú testét. Ugyancsak az előzményekre mutat vissza a tagolt kiöntő csőr, amely a csőrös kannák szájának formai megoldását utánozza. A kancsó fülén a kardot és mérleget tartó angyal lábánál I betű, a másik oldalon elmosódott a jegy. Esetleg felvetjük, hogy Fauser János munkája 32 (8. kép). Különleges formájú a gyülekezet másik ónedénye. 33 A kis kerek talpból emelkedő gömbös testből szűk kiöntőcsőr hajlik ki S vonalban. Tagolt, kerek fedele csavaros. A test egyetlen tagolását a közepe alatt húzódó kettős vésett sáv adja, ez alatt helyezték el a hosszú feliratot, amely szerint egy kecskeméti lakos csináltatta az edényt a pacséri eklézsiának. A füle hosszú szalagfül, amelyre gömbös billentőt helyezett a mester. Ez az elem ebben az esetben nem tölti be az eredeti funkciót, a fedél felemelését, legfeljebb a kéz támasztását szolgálhatja (9. kép). Az edényhez hasonlót csaknem harminc évvel korábbról ismerünk. A békés megyei Öcsödnek adományozott egy szintén kecskeméti lakos egy hasonló edényt, amelynek szélesebb a talpa és a szájpereme, ugyanakkor a fedele hasonló kerek fogójú és a fülén is ott van a gömbös billentő. Az edény három koronás rózsás jeggyel ellátott, amely azt bizonyítja, hogy magyarországi készítésű. Mindenesetre figyelmet érdemel és további kutatásra ösztönözhet az, hogy két ilyen különleges formájú edény Kecskeméttel van összefüggésben. A református egyházban előforduló másik alapvető ónedény forma a tál, amelyet kenyérosztó tálként használtak. A pacséri gyülekezet edényének formája igen sajátos, ugyanis karimájának széle karéjos illetve csúcsban végződő elemekkel tagolt. Díszítése a peremen a szokásos egyszerű két pálmalevéllel övezett GTS PNS 1729. évszám. 34 Félköríves karéjokkal tagolt szélű tálak a XVIII. század elején Svájcból ismertek, ezek voltak a címeres tányérok. 35 A tányér hátoldalán két beütött jelzés, G В névbetűvel, eszerint a XVIII. század első felében működő nagyszebeni mester munkája 36 (10. kép). A magyarittabéi gyülekezet kenyérosztó tányérja teljesen egyszerű, dísztelen asztali edény, hátán a három jelzés szerint az említett Fauser János budai ónöntőmester munkája. 37 A pacséri gyülekezet másik óntáljának jelzése jelenleg feloldhatatlan, de koronás rózsa jelzése alapján feltehetően magyarországi munka. 38 A pacséri gyülekezet még egy óntálat őriz, amelyet keresztelőtálként használnak. Az ovális edény jelzés nélküli, formája alapján a XVIII. századra tehető a készítési ideje, ekkor jelent meg és terjedt el ez a szabályos körtől eltérő ovális forma. Jelenléte a református templomi edények között ismét arra példa, hogy világi edények kerültek templomi használatba 39 (11. kép). 459
