Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

II. Egyházművészet - P. Szalay Emőke: Ónedények a vajdasági református gyüleketekben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. madarasi kanna az 1730-as években került a gyülekezet birtokába, 1731-1737 a karcagujszállási edények, 1736 a kunmadarasi kanna évszáma, míg a másik kunmadarasi kanna 1767-es datálású.

4 Elsőként a karcagujszállási 1731-es évszámú kannával foglalkozunk. Felirata szerint: az „ekklézsia szerzetté közönséges költségébűl". A kanna jellegzetes hengeres testű, két bordagyűrűs, erősen domború talpperemmel, vékony szalagfüllel, ún. kiöntőcsőrrel, ez a tagolt kiöntőrész adja ezen edények közismert csőrös kanna nevét. A tagolt fedélen becsavarodó leveles billentő. A harmonikus formán díszítés nincs, csupán a kiöntőcsőr alatt elhelyezett felirat tekinthető a díszítés bizonyos formájának, amint az egyébként jellemzi az ónkannákat. (1. kép) Bár jelzés, amely alapján megállapítható lenne készítési helye, nincs az edényen, de a formai sajátosságok lehetőséget adnak arra, hogy meghatározzuk. Ez a forma a XVIII. század elejétől kezdődően a talán legjelentősebb felvidéki ónkannagyártó központ, Kassa jellegzetessége, amelynek termékei a XVIII. század folyamán a Tiszántúlon a legkedveltebbek és legelterjedtebbek voltak. A hasonló példányok alapján megalapozottan feltételezhető, hogy kassai gyártmány ez a kanna is. Különösen két mezővárii kanna alakjához hasonlóak az egyes formai elemek. A levél alakú billentő, a fogó nélküli fedél, a paláston a bordagyűrűk elhelyezése, a talp erősen kidomborodó, majd összehúzott része egyezik a mezővári 7. sz. kannával.

5 A két kanna közül az első évszámmal ellátott, 1737, amely az ómoravicai kanna 1731-es évszámához közeli.

6 Alakját tekintve erős a hasonlósága egy nagybégányi kannával is, amely 1726-os évszámú.

7 Mindezek alapján úgy véljük, hogy kassai mester lehetett a készítője.

8 A következő kanna 1736-os évszámmal ellátott. Bár hiányos, fedele elveszett, formailag és arányait tekintve szinte teljesen megegyezik az előbbi edénnyel. Ezt az edényt Kunmadarasról hozták magukkal a letelepülők, amint arról a felirata tanúskodik,

9 amely szép betűkkel megörökített. Ez azért érdemel figyelmet, ugyanis a feliratokat általában nem maguk az ónöntők vésték a tárgyakra. Tudunk arról, hogy ötvösök készítették,

10 de arra is vannak adatok, hogy a prédikátor maga véste. Míg az előző kannán folyó írással vésett szöveg látható különösebb művészi igény nélkül, addig ezen a kannán a szájperem alatt elhelyezett felirat mindenképpen gyakorlott kéz munkájának tűnik. A palást közepén a vésett díszítmény szalagminta, amely kissé a barokk és rokokó közötti átmeneti Lajos Fülöp stílusra emlékeztet. Ennek hasonmását az előbb már a formai hasonlóság kapcsán említett mezővári kannán láthatjuk.

11 Teljes bizonyossággal tarthatjuk tehát az ómoravicai kannát is ezen edény mestere, Georg Frölich munkájának. Ez azért figyelemre méltó, mivel ez a kanna nem jelzett, de a minta azonossága alapján teljes joggal tarthatjuk ezen mester munkájának. A kiöntőcsőr alatt a szalagmintától eltérő egyszerű, egymáson 455