Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

II. Egyházművészet - Jánó Mihály: Kire nyilaz a kun? (Adalékok a Szent László-legenda ikonográfiájához)

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. be, hogy egyes motívumok — a sírjából felkelő, városát megvédelmező hős alakja stb. — közrejátszhattak a László-irodalom szövegvariánsainál (Dubnici Krónika). Az evidens párhuzam azonban nem kapott helyet a középkori művészet tematikai programjában." 22 Mindezekkel együtt, a bögözi Szent László-legenda ütközet-jelenetében megjelenő drapéria motívum mégiscsak figyelemre méltó, és úgy gondolom, a további művészettörténeti kutatáson kívül, a folyamatban lévő, vagy a jövőben történő falkép feltárások során még nagyobb figyelmet kell szentelni az eddig szokatlan, vagy jelentéktelennek tűnő, értelmezhetetlen részleteknek. A két elrabolt leány a bögözi falkép-ciklus ütközet jelenetének másik sajátos motívuma. Ábrázolásukkal kapcsolatban csakis arra gondolhatunk, hogy a bögözi festő a történeti valóságnak megfelelően a tatárok betöréseikor elhurcolt nőket ábrázolta a képen, ezért nem festette meg külön a szokásos, egyetlen leányt elrabló kun üldözésének jelenetét. Az 1345. évi tatárok elleni moldovai hadjáratot Nagy Lajos király rendelte el, a vezetést a »serény és harcias" Laczkfi Andrásra bízva,

23 aki 1343 és 1350 között Brassó, Beszterce és Medgyes mellett a székelyek ispánjaként 24 vehetett részt az emlékezetes ütközetben. Feltehető, hogy a királyi udvar Szent László-kultuszát jól ismerő Laczkfi András, később erdélyi vajda (1356—1359),

25 a kultusz közvetítőjeként hatással lehetett a hadjáratban résztvevők régi Szent László hagyományának képi aktualizálására. Ha e feltételezés elfogadható, akkor a bögözi képsor készítésének idejét esetleg az 1340 körüli évekre tehetjük.

26 Jegyzetek 1 A templomról és a falképekről legutóbb 1. Jékely Zsombor: A bögözi templom. Horror vacui füzetek 3. Sepsiszentgyörgy, 1996. Magyar Zoltán: „Keresztény lovagoknak oszlopa" (Szent László a magyar kultúrtörténetben). Budapest, 1996. 172. skk. továbbá Lángi József- Mihály Ferenc: Erdélyi falképek és festett faberendezések 1. Budapest, é. n. [2002]. 10-11. ill. ennek recenzióját adja Jékely Zsombor: Négy könyv magyarországi freskókról. Ars Hungarica, Budapest 2004. 1. 138—139. 2 Csehély Adolf: A bögözi ev. ref. templom faliképei. Udvarhelyi Híradó, Székelyudvarhely 1898. júl. 17. 29. sz. 3 Huszka József: A bögözi (Udvarhely.) falképek. Archaelogiai Értesítő. Új Folyam XVIII.(1898) 393. Huszka József megállapítását a későbbi kutatás fenntartás nélkül átvette, vagy átsiklott fölötte. L. 1. sz. jegyzet 4 Huszka József bögözi falképmásolatai és fényképei a budapesti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Tervtárában és a Néprajzi Múzeum Antropológiai Adattárában találhatók. - A másolatokról 1. Jékely Zsombor: A középkori Szent Lászlófalképek másolatai. 1863-1914. Ars Hungarica. Budapest 1995. 305-315- A bögözi 421